Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

4. szám - Bucsi Szabó László–Zalai Péter–Mile Gábor: Geofizikai módszertani vizsgálatok a csomádi hulladéklerakó helyek szivárgási viszonyainak feltárására

219 Geofizikai módszertani vizsgálatok a csomádi hulladéklerakó helyek szivárgási viszonyainak feltárására Bucsi Szabó László, Zalai Péter Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet (ELGI), 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. Mile Gábor MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. 1054 Budapest, Zoltán u. 8. Kivonat: Az ELGI - a MÉLYÉPTERV korábbi kutatásaira alapozva - a Csornád község melletti hulladéklerakó helyen geofizikai módszerekkel végzett vizsgálatokat a figyelőkutakban észlelhető' szennyeződés eredetének és terjedése várható irányának felderítésére. A szivárgási irány és a szivárgási tényező meghatározásában döntő szerepe volt az izotópos nyomjelzésnek és a sózást követő potenciáltérképezésnek. A szivárgási viszonyok meghatározásával párhuzamosan a kutatás feltárta a terület geológiai, geofizikai jellemzőit. A hulladéklerakó hely környezete hidrológiai összefüggésének meghatározásával a környezetvédelmi műveletek könnyeben tervezhetők. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a felszínalatti homokos összletekben a vízszivárgás sebessége 0,8-1,1 m/nap. Kulcsszavak: hulladéktárolás, szivárgásmérés, geofizikai mérések, nyomjelzés A vizsgálatok leírása Csornád község határában három potenciális szennyező található: szennyvíziszap depónia, kommunális szeméttelep és hígtrágya lerakóhely. A depóniát a Fővárosi Víz- és Csatornamű Vállalat üzemelteti, megbízásából a MÉLYÉPTERV figyelőkút hálózatot telepített a mű köré. A másik két lerakóhely az idők folyamán keletkezett, s ellenőrzés nélkül működik (/. ábra). A figyelőkutak vízanalízise évről évre növekvő oldott sótartalmat, és a háttér szintet meghaladó nehézelem koncentrációt mutatott. A vizsgálatból nem derült ki a szennyezés eredete. A földtani és vízföldtani viszonyokat vázlatosan ismerték, a szivárgás irányára és sebességére vonatkozóan csak feltételezések voltak. Azt kellett eldönteni, zárt-e a szennyvíziszap depónia, s milyenek a terület szivárgási viszonyai. A rendelkezésünkre álló szűkös pénzügyi keretet figyelembe véve nem nagy volumenű, de módszertanilag komplex kutatást terveztünk, mellyel a MÉLYÉPTERV egyetértett. Kutatásaink a következő munkákat foglalták magukban: - karotázs szelvényezés a PVC-csövezésű, réz szitaszövettel szűrőzött, kavicsolt figyelő kutakban: bőség, mágneses szuszceptibilitás, természetes gamma, porozitás, sűrűség mérési együttessel; - természetes gamma alapszintmérés az összes kút és talajmechanikai fúrás talpán; - vertikális elektromos szondázás a 84-85-86 sz. kutakon át, É-D irányú szelvényben; - térképezés töltött test módszer segítségével a 2 sz. kút körül; - jód-131 izotópos nyomjelzés a szennyvíz ürítőhelyén, a 87 sz. kútban és az F12 talajmechanikai fúráspárban; - végül, káliumnitrátos nyomjelzés a 87 sz. kútban. A nyomjelző oldatok kutakba történő betáplálásakor mértük a nyelés mértékét. A nyeletési próbából a szivárgási tényező meghatározható, ha ismeijük a réteg és a kút paramétereit. E célból végeztünk karotázs méréseket. Az 1, 2, 4, 86, 87 sz. kutak szelvényezésére került sor, egyet közülük bemutatunk (2. ábra). A szelvényből kiderül, hogy a hidrogeológiailag fontos adatok csövezés után is beszerezhetők, utólag. A porózus, permeábilis homok réteg helyét egyértelműen jelzi a természetes gamma, neutron-porozitás és a sűrűség szelvény, sorrendben: 4^R/h, 42 %, 2g/ccm értékekkel. A 9 m vastagságú homok felett három vékony agyagréteg települ. Eles határral jelentkezik a szelvényeken a víznívó. Mágneses szuszceptibilitás maximum alapján a szűrőzés helye ellenőrizhető. A MÉLYÉPTERV vízszintészleléseiből kiderült, hogy a terület hidrogeológiai szempontból nem egységes. Ennek tisztázására geoelektrontos (VESZ) méréseket végeztünk az /. ábrán jelzett É-D irányú vonal (A-Á) mentén, 200 m AB távolságú terítésekkel. Az értelmezés szerint (3. ábra) kb. 30 in mélységig két porózus szint található. Folyamatos településüket vetődés szabja ketté, melynek kövekeztében az északi és déli blokk vízszintje nem összefüggő. A vetődés csa-