Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
4. szám - Varsányi Zoltánné: A Dél-Alföld felszínalatti vizei. Eredet, kémiai evolúció- és vízmozgás a jelenlegi kémiai összetétel tükrében
VARSÁNYI Z.-NÉ: A Dél-Alföld felszín alatti vizei 197 Co*Hg. NA/1 5.ábra. A nátrium koncentráció változása a kalcium + magnézium koncentráció függvényében környezet milyen hosszú ideig állt fenn. Ezzel ellentétben az albit irreverzibilis mállásánál az idő döntő szerepet játszik. Egyensúly nem áll be, a H + folyamatosan fogy a NaAlSi 30 3 + H + = HAlSi 3Og + Na + reakcióba, és minél hosszabb ideig biztosított a C0 2 illetve a H + utánpótlás, annál nagyobb mennyiségű albit kezd mállani a fenti reakciónak megfelelően, és annál több nátrium kerülhet oldatba. Összehasonlítva a vizek kalcium és magnézium koncentrációjának összegét a nátrium koncentrációval (5. ábra) szembetűnő, hogy mindhárom víztartó rendszerben az egy- és kétvegyértékű kationok koncentrációváltozása fordított arányosságot mutat. A dunai üledékekben a nátrium és a kalcium moláris változásának a hányadosa (az egyenes meredeksége) közelítőleg 2, míg ugyanez az érték a Maros hordalékkúpon és a Körös medencében inkább az l-hez közelít. A HCO3 anionhoz kötődő kationok összes koncentárciója a KOI függvényében azt mutatja, hogy a három csoport elválik egymástól (6. ábra). A szerves anyagból széndioxid képződik és oldódik a vízben, megteremtve ezzel a kalcit, dolomit és albit oldódásához szükséges feltételeket, ugyanakkor olyan átalakulás, melynek során vízoldható szerves anyag képződik nem játszódik le (KOI = 0). Ez a széndioxid képződés és albit mállás különösen a Körös medencében jelentős. A szerves anyagnak más típusú reakciója is lejátszódik amit a HC0 3-hoz kötődő kationok koncentrációjának a KOI-vel illetve a nitogénnel történő növekedése mutat (6. és 8. ábra). Ekkor C0 2, vízoldható szerves anyag és nitrogén keletkezik. A KOI és nitrogén koncentráció növekedésével arányos a széndioxid képződés és oldódás, és ennek következtében a kation koncentráció növekedése folytatódik, de a különböző víztartó rendszerekben különböző mértékben. A vízben oldott nitrogén a KOI-vel egyenes arányban, lineárisan változik függetlenül attól, hogy a vízminta melyik hidrogeológiai régióból származik (7. ábra). A HC0 3~ anionhoz kötődő kationokkal a nitrogén ugyanolyan kapcsolatot mutat mint a KOI (5. ábra). 4.1. A Körös medence A vízminőség a Körös medencében nem egységes. A mélységgel a kalcium és magnézium általában csökken, a nátrium növekszik, területileg azonban nem mutatható ki tendencia jellegű változás. A többi paraméter alakulásában nem ismerhető fel határozott tendencia sem a mélységgel, sem területileg. A vízkémia alapján tehát vízmozgási irány nem valószínűsíthető, feltételezhető, hogy a víz a rétegekkel egyidős. Ezért a modellezés célja ezen a területen a felszíni, felszínközeli üledékek vízminőségének és az eltemetődés során végbemenő változásoknak a megismerése. 6. ábra. A HCO3 anionhoz kötődő kationok koncentrációja a KOI függvényében (Jelmagyarázat a 3. ábrán) 10-i \ "o e E c -01 8 1 c_ ^ 5U-f 1 1 , 0 10 20 30 KOI mg/l 7. ábra. Az oldott nitrogén koncentrációja a KOI függvényében (Jelmagyarázat a 3. ábrán)
