Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
3. szám - Pinczés Edina: A Lánka-patak környezetbarát szabályozása
181 A Lánka-patak környezetbarát szabályozása Pinczés Edina 9026 Győr, Kertész u. 22/A Kivonat: A Lánka patak a Rába folyó árvízvédelmi töltéseinek megépítése után a mentett oldali holtágakból, ezek összekapcsolása révén keletkezett. A patak csak ritkán kapott vizet, csak az általa létrehozott tavakban volt víz. A patak kotrós mederrendezése viszont környezeti károsodások útját nyitotta meg. A javasolt megoldás a Lánka patak alsó szakszának természetközeli állapotba hozása a Nicki-duzzasztómű fölötti vízkivétel útján, az ökológiai viszonyok kis lépésekben történő javításával. Ezáltal az árvízi biztonság is fenntartható, a gazdaságosság is kielégíthető'. Kulcsszavak: patakmeder-rendezés, renaturálás, környezetbarát vízfolyástervezés. 1. A patak ismertetése A Lánka patak Sárvár térségében a gércei dombok között, a Rába jobb partján ered, majd a dombokat elhagyva a régi Rába ártér szélén, a Kemeneshát lábánál folyik és Pápócnál ömlik a Rába folyóba. A mai medernek ez a szakasza a régi holtmedreken, az öt ágra szakadó Herpenyő patak és a Rába erein vezet a torkolat felé. A patak szabályozott hossza kereken 27 km, a vízgyűjtő' terület pedig 174,5 km 2 (1. ábra). A Rábaszabályozó Társulat 1888-ban kiadott kézikönyvében (3) közölt térképen még nem szerepel ez a patak, amelyet csak a Rába árvédelmi töltéseinek megépítése után a mentett oldali holtágakból, ezek összekapcsolása révén keletkezett. A patak ebből eredó'en tavakon folyt keresztül. Az alsó szakasz szabályozására 1907-ben készült terv a gerincek átvágását, a vízlevezetés egyenletesebbé tételét irányozta elő. Említés történik ebben a tervben arról, hogy a patak nyáron kiszárad, csak hóolvadás idején és nagyobb esőzések után szállít vizet. Ez azt jelentette, hogy a tavak közti vízfolyás megszűnt, de a tavak többsége a legszárazabb időszakokban sem száradt ki. A Lánka szabályozása, mederrendezése ebben az évszázadban a vízrendezés időszerű elvei és módszerei szerint folyt. A környezetvédelem mai igényei az elmúlt évtizedek gyakorlatában nem szerepelhettek, kielégítésük az elkövetkező évtizedek feladatai közé tartozik. Az utóbbi időszakban egyre inkább felismerték, hogy a vízfolyás nem szakítható ki a körülvevő tájból, és szükségessé vált annak figyelembe vétele, hogy az egyes beavatozásokat magában a patakban és annak közvetlen környezetében meglévő biológiai összefüggések szem előtt tartásával szabad csak elvégezni. A patakok kiépítése és fenntartása iránt támasztott követelmények és igények terén tehát változások történtek, differenciáltabbak lettek. Korábban a tájvédelem és tájápolás követelményeit, vagyis a tájnak, mint növényi és állati társulások életterének megtartását vagy helyreállítását nem mindig vették figyelembe [1, 2, 5 és 7]1. ábra. A Lánka patak áttekintő helyszínrajza. < Sándor v JELMAGYARAIAT Rába jp. i ánédelnn toltes Vízgyűjtő halara Resivizqyújtci hatarci Árvízi elöntés hatara ssukségtáruzas eseten
