Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
3. szám - Goda László–Zsuffa István: Vízrajzi adatok homogenitásának vizsgálata a kétmintás Szmirnov–Kolmogorov próba élesített változatával
GODA L. - ZSUFFA I.: Vízrajzi adato k homogenitásának vizsgálata 179 I. táblázat A Duna bt^jai vízmércéjén észlelt évi legnagyobb vízállások adatsorának valószínűségi eloszlása Valószínűségi eloszlástípus vizsgálat Állomás: Duna-Baja Feldolgozott adatsor: 1901-1990 Adattípus: vízállás maximum (cm) Feldolgozott időszak: éves Eloszlás típusa: normál Inverz függvény táblázat: Paraméterek): várható érték = 743.629 szórás = 97.245 Valószínűség 1-P +95% +!70 % vízállás -70 % -95 % Visszatérési P sáv sáv (cm) sáv sáv idő, (év) .990 .010 580 537 517 497 454 1.0 .950 .050 619 595 584 572 548 1.1 .900 .100 648 628 619 610 590 1.1 .800 .200 686 669 662 654 638 1.3 .700 .300 715 700 693 686 670 1.4 .667 .333 724 709 702 695 680 1.5 .600 .400 740 726 719 712 698 1.7 .500 .500 765 750 744 737 722 2.0 .400 .600 790 775 768 761 747 2.5 .333 .667 807 793 786 779 764 3.0 .300 .700 817 802 795 788 772 3.3 .250 .750 832 817 809 802 786 4.0 .200 .800 850 833 825 818 801 5.0 .150 .850 870 853 844 836 819 6.7 .100 .900 897 877 868 859 839 10.0 .050 .950 939 915 904 892 868 20.0 .040 .960 952 926 914 902 876 25.0 .030 .970 969 940 927 913 884 33.3 .020 .980 992 959 943 928 895 50.0 .010 .990 1032 990 970 950 907 100.0 vetjük össze (4., illetve 7. ábra). A két ábra szinte egymás tükörképe. A bajai vízállások részidősor párjai - amint arra már utaltunk - szinte valamennyi szétválasztási időpont esetén - kivéve az 1935 körüli néhány évet - inhomogenitást mutatnak. A mohácsi vízhozamok részidősorai éppen ellenkezőleg, minden más elvágási pontnál homogenitást igazolnak, kivéve az 1935 körüli szétválasztási időpontokkal meghatározott idősor párokat. A magyarázat - amint kifejtettük - világos. Ugyanakkor az is megnyugató, ahogyan a vízrajzi szolgálat ebben az évszázadban a mohácsi szelvény vízhozamait számította, hiszen ezen vizsgálat tanúsága szerint a vízhozamadatok számításánál a mederváltozások hatását sikerült kiküszöbölni. A vízállások süllyedő trendje miatt inhomogénnak bizonyult adatsorú Duna szakasz árvízviszonyainak megbízható becslésére javasolt két közelítési mód - kielégítő módon közel azonos eredményre vezetett. Az évi maximális vízállások 1960-90 közötti, inhomogénnek már nem ítélhető adatsorából számított különböző valószínűségű árvízi vízállásokat, 70 és 95 százalékos tűrési sávjukat rögzítő értékeikkel, az I. táblázaton mutatjuk be. A vízhozamadatsor alapján végzett vizsgálat eredményeit a //. táblázatban foglaltuk össze. Az 1965. évi vízrajzi évkönyv tanúbizonysága szerint, az akkor Mohácsnál naponta végzett nagypontosságú vízhozammérések alapján a 70 %-os tűrési sáv alsó határai cm, illetve m 3/s pontossággal megegyeznek. (918 cm(=)6970 m 3/s). Az 1 %-os valószínűségű árvízhozamból számított árvízi tetőző vízállás 932 cm, a 29 éves vízállásadatsorból becsült értéknél 25 cm-rel alacsonyabb. Végül megjegyezzük, hogy a fentiekben bemutatott ábrák és táblázatok a gyakorlatban többnyire már ismert Műszaki Hidrológia programcsomag továbbfejlesztett programjainak kinyomtatott eredményei. Irodalom Bermer, J. • Veron, R.: Sur quelques diffucultés rencontrés dans l'estimation d'un débit de crue de probabilité donnée. La Statistique en Mécanique des Fluides et en Hydrotogie SHF Paris, 1963. Domokos Miklós - Szász Domokos: Eloszlásfüggvények alkalmazása a vízkészletgazdálkodásban Hidrológiai Közlöny, 1968/4. Budapest
