Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
1. szám - Alföldi László: Észrevételek a felszín alatti vizek szennyeződés-érzékenységi kérdéseihez
15 Észrevételek a felszín alatti vizek szennyeződés-érzékenységi kérdéseihez Alföldi László 1122 Budapest, Városmajor u. 8. Kivonat: A vízadók érzékenysége (sensitivity), ill. sebezhetősége (vulnerability) hasonló, ezért könnyen össze is cserélhető' fogalmak. Az „érzékenység" a vízadónak paramétereivel jellemezhető sajátossága, míg a „sebezhetőség" az érzékenységből és a vízadó földtani helyzetéből, valamint a szennyeződés milyenségéből következő'állapot. A két említett jellemző akár együttes, akár egyedi térképi ábrázolása, különösen pedig a térképek értelmezése ezért könnyen tévedések forrása is leliet. Kulcsszavak: Felszín alatti vizek, szennyeződés, érzékenység, sebezhetőség, földtani térképek. Előzmények A környezeti földtan rohamos kifejló'dése és fejló'dése új fogalmak sokaságát hozta a felszínre. A kezdetekben jó ideig ugyanarra a jelenségre többféle megjelölést és fogalmi értelmezést használtak. A fogalmak eltéró' értelmezése és megjelölése hovatovább a nemzetközi információ áramlás és megértés zavaraihoz vezetett. Az olyan alapfogalmak, mint a contamination és a pollution, melyek jelentése az angol-magyar szótárak szerint egyaránt szennyeződés, mind a mai napig gyakran felcserélődő' fogalmak. A világirodalomban ma már elfogadott értelmezés az, hogy contamination: az összes vegyi szennyeződés és a pollution: általában a szennyes, zavaros, piszkos megjelölésére szolgál. Az új tudományágak fogalom fejló'dése a környezeti földtan terén újabb és újabb példákkal szolgál. Napjainkban a vizadók érzékenysége (sensitivity) és sebezhetősége (vulnerability) fogalmak felcserélése oda vezetett, hogy a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) és az UNESCO szükségesnek tartotta munkabizottság létrehozását annak tisztázására, hogy az egymás után megjelenő érzékenységi és sebezhetőségi térképek használhatóságát és fogalmi, tartalmi megfelelését vizsgálva, UNESCO kiadványban nyújtson segítséget a nemzetközi fogalomhasználathoz és tartalmi értelmezéshez. A kérdéskörrel mint a munkabizottság tagja foglalkoztam és a következőkben bemutatott értelmezést munkaanyagként készítettem a Munkabizottság felkérésére. Amikor az egyes vizadó képződmények hidrogeológiai paramétereit vagy általában jellemzőit a szennyeződés-terjedés szempontjai szerint csoportosítjuk vagy elemezzük, akkor óhatatlanul a vízadók sebezhetőségével foglalkozunk, ezért a kezdeti érzékenységi térképeket (sensitivity map) egyre inkább a sebezhetőségi térképek (vulnerability map) készítése váltja fel. A sebezhetőségi térképek sokrétű és bonyolult információk hordozói, ezért használatukkal kapcsolatosan elsőrendű feladat a hibás értelmezések, a téves interpretációk elkerülése, hogy a felhasználó a térkép, illetve térképek segítségével megfelelő és megbízható következtetésre juthasson. El kell fogadni, hogy a térképek szerkesztői csak megbízható ismereteket használtak fel, következésképpen hibás, nem megbízható adatok használatából, vagy annak generálásából eredő tévedéseket kizárhatjuk, vagy legalábbis egyedi ritka esetnek tekinthetjük. Mennél átnézetesebb a földtani térkép, annál kisebb a számszerűsített információ, vagyis az adatmennyiség aránya, a szűkebb értelemben vett információ-tartalomhoz képest. Hidrogeológiai térképeknél az ilyen értelemben vett „adatsűrűség" vagy fajlagos „adatmennyiség" nagyobb, de a tendenciák itt is hasonlóak, vagyis az „információ-mennyiség", a nem, vagy alig számszerűsíthető ismeret a domináns. Megjeiíyzések az információ-tartalomról Mennél részletesebb egy térkép, annál nagyobb az „adat" és az „információ sűrűsége", mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy maga az információ tartalom is megváltozik. Elég csak két különböző léptékű földtani vagy hidrogeológiai térkép jelmagyarázatát (jelkulcsát) összehasonlítani, annak felismerésére, hogy az átnézetes térkép és a részletes térkép nemcsak a fajlagos információ sűrűségben, hanem az egyes információk tartalmában is különbözik. A magyarországi Triász helyenként több ezer méter vastag karbonátos sorozata kiváló karsztosodott, repedezett vízadó, és az álnczetes térképen fellelhető felszíni kibúvásai alapján utal az érzékeny és sérülékeny rendszerek elterjedésére. A több ezer méter vastag karbonátos sorozatban azonban tömött karsztosodásra képtelen, kovás, tűzköves karbonátok, vagy éppen néhány 100 m vastag mész-márga sorozatok is előfordulnak, amelyek felszíni előfordulása, legalábbis kis érzékenységű és sérülékenységíí, vagy akár szigetelő és védő tagozatot alkothat. Az ilyen tagokat a részlettérképek már önáló jelöléssel elkülönítik, az átnézetes térképeken azonban karsztosodott képződményként szerepelnek. Hasonló példákat lehetne említeni az üledékes porózus vízadók és üledék-összletek csoportjából, ahol egyébként domináns agyag-sorozatokat, földtani ablakként szakítanak meg jó áteresztő homokos, kavicsos képződmények, vagy fordítva.