Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Szlabóczky Pál–Hegedűs Ferenc–Czakó László: Új vízföldtani–barlangtani feltárások és tervezett hasznosításuk Miskolc-Tapolcán

88 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 1. ábra. Miskolc-Tapolca környezetének hidrológiai vázlata IV. terasz: maga a hegytető (előcsúcs) 193 mBf szinten, bontott kalcitos mészkővel. A 2. ábrán feltiiiiieiíük az egykori és mai vízjáratok helyét meghatározó felismert törésvonalakat. Ezek két fő irányt követtek: egy K-ÉK-i rétegcsapás irányút és egy ÉNY-i haránttörés-rendszert. A különféle kutatások során nagyszámú járható víz alatti barlangi üreget ismertünk meg a felszín alatti 30 m mélységig követve, továbbá olyan forráskürtő „kötegeket", amely alatt szintén barlang méretű összefüggő üregek sejthetők, így feltételezhetjük, hogy az ún. ősemberes barlang, ill. annak D-i szomszédságában látható tucatnyi forrásjárat alatt is egy további barlangszakasz létezik. Ezt erősíti a Várhegy túlsó oldalán lévő kőbányában feltáruló üregrendszer (Szlabóczky P. 1983.). Figyelemre méltó a kazánház feletti hegylábi mélyedés, mivel az Olaszkút térségi eltakart mészkőfelszín árkos formaeleme is erre mutat, a különböző régebbi fúrások adatai és a mostani búvár-feltárások alapján. így feltételezhető, hogy itt a hegylábi talaj-, törmeléktakaró egy jelentős méretű barlangszájat, pl. pleisztocén végi ősforrás maradványt takar. Figyelembe kell venni, hogy a Hejő völgy ezen része a holocénban 3-4 m-t visszatoltődött, a tőzegszint tanúsága szerint. A pleisztocén végi nagyhozamú (10 m

3/sec nagyságrendű) forrásjáratban folyóvízi szállítási energiát igénylő, koptatott kvarcgörgeteget találtak a búvárok 10 m

3 nagyságrendben. így a terület hidrogeológiai-speleológiai fejlődéstörténete egyszerűsítve a következőkben foglalható össze: 1. ütem: A miocén elejének kiemelkedési, szárazulati szakaszában az akkori mészkő tömegek elkarsztosodtak. 2. ütem: A mészkő mállásából származó vörösagyag, és a vulkáni tevékenységből eredő riolit tufa bemosódott ezekbe az üregekbe, ami a feltárásokban jól tanulmányozható volt. 3. ütem: A további relatív süllyedés miatt a tengerelöntés következtében több száz méter vastagságú, öszszeségében vízzáró kőzetekkel lefedett karsztosodott tömegekben egy lefojtott hévizes tevékenység bővítette a járatokat. A gömbfülkés formákat nagynyomású 100 °C fölötti, mészre agresszív oldatok oldották ki és átTflrésvonal Mészkő felszín (mB.f.) Rétegcsapás Egykor forgás e Akna 2. ábra. Hidrotekionikai-, barlangtani térkép a Barlangfürdő és Olaszkút térségéről