Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

1. szám - Hírek

HÍREK 63 BESZÁMOLÓ A DÁNIAI KOLLEKTÍV BIOGÁZ-BERENDEZÉSEK SZEMINÁRIUMÁRÓL Dr. BARTIIA István oki. mérnök Az Európai Közösség bizottsága, ezen belül a DG XVII jelű Energia vezérigazgatósága, a THERMIE Dán Energia Centrumával közösen f.év október 22-23-án a dániai HERNING város kongresszusi központjában a „Kollektív biogáz-berendezések"témakörében nemzetközi szemináriumot tartott A meghívottak körében a környezetvédelem, az energia és a mezőgazdaság területén országos, ill. helyi döntéshozatalra hivatott szakemberek - a különböző nagyságú mezőgazdasági egységek és az élelmiszeripari szakvezetői,-ahulladékkezelésselfoglalkozó intézmények tervezői, építői, üzemeltetői, - az ilyen berendezések beruházását intéző szakemberek - és végül a műszaki- és kereskedelmi sajtó szakemberei voltak. A szemináriumon 142 fő vettrészt 22 országból: Anglia, - Ausztria, - Belgium, - Csehország, - Dánia (mint rendező), - Franciaország, Görögország, - Hollandia, - Írország, - Kórea, -Lengyelország, Olaszország, - Portugália, - Románia, - Spanyolország, - Svédország, és Szlovénia. A felsorolt országok majdnem mindegyike rendelkezik már működő biogáz-berendezésekkel. A szeminárium előadóit csak azokból az országokból választotta ki a rendezőség, akiknél e témában a megvalósult üzemekkel már lényeges üzemi tapasztalatokról lehetett beszámolni, így az előadók a házigazda Dániából, Hollandiából, Németországból és Csehországból származtakésazottanieredményeikről és annak alapján a javaslataikról számoltak be igen alapos adathalmazzal. A beszámolókban és az azokhoz tartozó vitákban minden esetben az ún. „nedves" eljárású erjesztést technológiákkal dolgozó biogázberendezésekről volt szó, ami Európa nagyobbik részében elterjedt és amik elsősorban a biogáztermelés és hasznosítás vonatkozásában nagy fejlődésen mentek át Ehhez a gépgyártóipar is rendelkezésre áll, ill. más iparágak ilyen szerkezetek, gépek gyártására is átálltak. A felmerült problémák a nedves erjesztéssel együttjáró folyékony konzisztenciájú biotrágya kezeléssel, tárolással és a mezőgazdaságban történő hasznosítással együttjáró problémakört ölelték fel. A dán KRÜGER cég (technológiai és építő-tervezők, kivitelezők, és gépgyártók) sokoldalúságukat kihasználva Dániában a legtöbb biogázberendezés megvalósítói. Munkájuk optimalizálása érdekében az európai megvalósult biogáz-berendezésekre hajtottak végre értékelő vizsgálatot, kiemelve azokból 25 berendezést, melyekről összehasonlításra alkalmas adathalmaz állt rendelkezésre. A vizsgált berendezések biomassza nyersanyaga leginkább a kis- és nagyüzemi állattartás hígtrágyái voltak. A megvalósított gázfelhasználás lehetőségei között ideálisnak tartják a gáz által termelhető hőtárolásos megoldásokat A hasznosítás pl. a nagyüzemi állattartásban vagy a közeli élelmiszeripari egységben lehetséges. - Kedvezőnek ítélik a biogáznak földgáz minőségűre való beállítását, kezelését és ebben a formában a földgázzal már ellátott települések, ipari egységek energiaigényét „váltós-rendszerrel" biofoldgázzal célszerű ellátni. A holland előadók szakmai problémái a biogáz-biotrágya előállító berendezések telepítési problémakörében a jelenleg mutatkozó trágyatöbblet és trágyahiány országos kiegyenlítési kérdését vizsgálták, ami a nedves eljárásnál a relatív kis szárazanyag és anagy folyadékmennyiség miatt szállítási- és tárolási gazdaságossági vizsgálatot igényel. A biotrágya nedvességtartalmának csökkentésére dolgoztak ki módszereket, azok azonban a biotrágya előállítás üzemköltségét növelik. Dániában a közepes nagyságú mezőgazda-farmok kb. max. 5 km távolságról gyűjtik össze a biomassza anyagokat, főleg különböző állati trágyákat, így a szállítás és értékesítés szövetkezeti alapon történik. Bekapcsolják a bioerjesztési művelet alapanyagai közé a háziszemét szerves részét is, előzetes aprítás mellett. - A dánok nagy súlyt helyeznek a biomassza erjesztés előtti higienizálására, amit 70 *C-on pár órás kezeléssel émek el. Ugyancsak problémájuk még az,hogy a hígtrágyákban jelenleg fellelhető nehézfémsók esetenként nagyobbakamegengedettnél. Németországban a „nedves" technológiai eljárások közül a thermofil erjesztést helyezik előnybe, mert így a biomassza előzetes fertőtlenítési igénye elmarad. Kb. 200 biogáz-berendezés van már Németországban, de azok üzemeltetési költségei változatosak, mert nem tisztázott, hogy a biomassza - és annak szállítási költsége kit terhel, nem rendezett a biogáz ára rendeletileg, valamint a biotrágya tápértékéhez igazodó ára sem. - A biogáz hasznosítás személygépkocsikban, traktorokban jó irányba haladó, de még nem teljesen rendezett probléma. - Nem megnyugtató még a folyékony biotrágya hasznosítása sem egyértelműen. Ezen a biomassza szárazanyag hányadának növelése segíthetne. A hazánkban kifejlesztettésüzemileg igazolt ún. „félszáraz"erjesztési eljárás szerint, amelynél az erjesztendő biomasszába nemcsak a különböző almos- és hígtrágyák, továbbá a szerves szemét hányad kerülhet be, hanem atelepülés összes szerves hulladéka (pl. amezőgazdaság hulladéka + az élelmiszeripar mellékterméke +• a még nem stabilizált szennyvíziszapok is) és a kétütemű (aerob +anaerob) erjesztés végén megtermelt nedves eljárású erjesztéseknél nagyobb mennyiségű - biotrágya tömeg hagyományos szárazanyagtartalmú éskonzisztenciájúterméketszolgáltat, így azonos NPK tartalomra nézve háromszor kevesebb kiszállítandó biotrágyát kaphatunk! - Mivel azonban az erről szóló előadásom anyagát a sze-minárium összes hallgatójának majd csak a közös szemináriumi kiadvánnyal juttatják el a rendezők, a „félszáraz"erjesztés technológiáját és megvalósításának lehetőségeit azok így később fogják részletesen megismerni, a szemináriumon magán a kiállított falitábla kelthette fel az érdeklődésüket a jelenlévőknek. Tekintettel arra, hogy a szeminárium záró végkövetkeztetéseiben megjelölt célok végrehajtására - véleményem szerint - a magyar eljárás kedvezőbb, mint a „nedves" eljárás adta lehetőségek, reméljük, hogy a legtöbb európai államban az illetékesek felfigyelnek eljárásunkra és azt mielőbb több államban meg is valósítják. Ugyanis a biogáz-berendezések megvalósításáhozkaphatópénzügyitámogatáslehetőségeicsak az Európai Közösség tagállamainak áll a rendelkezésére. Magyarország, amíg nem kapja meg az E.K. tagságot, a szemináriumon jelen volt szervezetektől egyenlőre nem számolhat támogatással. - Célunk tehát jelenleg az kell legyen, hogy mielőbb az eljárásunkat több gázfelhasználási formával üzembe helyezzük és ugyanakkor az E.K. tagállamokkal közösen létesítsünk az ő területükön működő „félszáraz"eljárású biogáz-biotrágya előállító berendezést, hogy máshol is foglalkozzanak Európában a települések összes hulladékainak közös kezelésével és értékesítésével. A PHARE KÖRNYEZETVÉDELMI ALPROGRAM ÉS NÉHÁNY VÍZÜGYI VONATKOZÁSA /1992. augusztusi helyzet/ A PHARE betűnév a Poland, Hungary, Assistance, Restructing, Economy szavak első betűiből származik. E név a huszonnégy fejlett európai ország (OECD) 1989. évi decemberi ülésén a Magyarország és Lengyelország megsegítésére szántpénzügyi támogatást irányító szervezet nevét jelzi. Ekkor a döntés az volt, hogy a következő évben 200 millió ECU-t kapnak a lengyelek és 100 millió ECU-t a magyarok. Ezen összeg alprogramok szerinti felosztása Magyarországon a következő: Környezetvédelem mezőgazdaság gazdasági rekonstrukció humán erőforrás speciális szakképzés, új kooperációk 27 millió ECU 20 millió ECU 33 millió ECU 9 millió ECU 11 millió ECU 1991-ben további 111 millió jutott Magyarországnak, amelyből 10 millió ECU a környezetvédelemé. 1992-re 100 millió az előjelzés, szintén 10 millió ECU-s környezetvédelemmel. A feladat ráeső részének megvalósítására a KTM 1990 márciusában felállította a PHARE Környezetvédelmi Programirodát mely ma hét magyar és két külföldi főállású dolgozóval működik. Hivatalos nyelve az angol. A külföldi dolgozók korábban e tárgyban szerzett szakismereteik révén aprojectek szakmai, technikaiéspénzügyi előkészítésében vesznek részt Az előkészítés után az igazi végrehajtási munka 1991 elején kezdődött s a magyar környezetvédelmi szektor a többi, magyarországi szektorhoz képest példamutatóan, az elsők között indult Fő feladatként a Programiroda a PHARE segélyekkel foglalkozik: biztosítjaezekhelyes kezelését, elszámolását, az ütemterv szerinti elköltését és legmegfelelőbb módon való felhasználásukat Biztosítania kell evvel párhuzamosan azt, hogy sikeresen végrehajtásra kerüljenek a minisztérium által elsőbbséget kapott, az EK tagállamai által a PHARE alapokból való támogatásra kiválasztott programok. A brüsszeli ellenőrzés rendkívül intenzív. A Programiroda Brüsszelen kívül állandó kapcsolatot tart fenn a három érdekelt minisztériummal (1KM, KHVM és NM). A pénzek felhasználásának nagyon szigorúak a szabályai. Az is alapelv, hogy a támogatásbólnem szabad jövedelemteremtő tevékeny séget finanszírozni, hanem csak nonprofit projecteket. Nagyszabású beruházásokra sem fordíthatók a segélyek. Az Iroda biztosítja, hogy a PHARE alapokból az EG K társállamok által kiválasztott KTM elsőbbségi programok sikeresen megvalósuljanak. A környezetvédelem 1990-ben indított 1. Üteme 23 projectet ölel fel, befejezése 1993 vége. A teljesítés jól halad. Aprojectmenedzserekminden esetben a helyszínt jól ismerő településeknek, vagy a kedvezményezett cégeknek a dolgozóiból kerülnek ki. A szerzett tapasztalatok és a felmerült igények alapján (az I. Ütemben 400 konkrét igény futott be, ami messze meghaladja a lehetőségeket), hosszas egyeztetés után a következő