Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

6. szám - Bruckner Ildikó: A budapesti Merzse-mocsár vízháztartásának helyreállítása

BRUCKNER CS.: A budapesti Merzse-mocsár helyreállítása 365 1. táblázat Áttekintés az 1951-1992 időszak legszárazabb és legmelegebb nyarú éveiről (Dunai Sándor nyomán, Élet és Tudomány, 1992./0.) KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 22,1 22,0 20,5 20,1 20,0 19,8 19,8 19,7 19,7 19,3 19,1 18,8 18,4 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1986 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1987 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1977 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1988 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1971 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1984 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1961 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1990 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1976 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1992 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1983 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1962 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1967 KözéphömérsékJet °C Csapadék (mm) 176 174 167 165 145 144 142 141 139 134 128 122 117 101 1952 lemzőit - Dunay Sándor (1992) nyomán - táblázatba foglaljuk, kitűnik, hogy az utolsó 10 évből 7 a legszárazabb és egyben a legmelegebb évek közé tartozik, (i. táblázat) Az utolsó négy évtized évi csapadékösszegeinek, valamint azok 5 és 10 éves mozgó átlagainak, továbbá a szabad vízfelületi párolgás évi összegeinek és 5 éves mozgó átlagainak alakulását a Budapest - Pestlőrinc Országos Meteorológiai Állomás adatai szerint a 2. és 3. ábrán mutatom be. Mindezek kielégítően megmagyarázzák a talajvízszín utóbbi 15 évben tapasztalt erőteljes süllyedését is. A mesterséges behatások között a legfontosabb az 1969-ben létesített 172. sz. belvízcsatorna, amely a mocsár vizét elvezette és a víztartalék képződését megakadályozta. A Budapest - Újszász vasútvonal átépítésekor létesített új pályatest vízválasztót képezve az eredeti vízgyűjtő területet közel kétharmadára csökkentette. A mocsár melléki gyepfelületek mezőgazdasági művelésbe vonása ugyanakkor a felszíni hozzáfolyás lehetőségét szüntette meg. A repülőtér bővítésével járó drénezés pedig valószínűleg további talajvízmennyiségeket von el a Merzsétől. A részletes vízháztartási elemzés céljára egy, a mocsárhoz közeli szabálytalan téglalaphoz hasonló, nagyjából 500 és 600 m hosszúságú oldalakkal határoltan kijelölt mintaterület szolgált. Ezen a területen és annak határaitól kb. 200-400 m távolságban lévő talajvízkutak segítségével lehetett a földtani rétegződés és a talajvízhelyzet ismeretében a felszín alatti vízforgalomra következtetni. A kijelölt mintaterület felszíni határain át fektetett képzeletbeli függőleges síkok, a vízzáró fekü, valamint a terep szintje határolták le a vízháztartási számítások "vízgyűjtő terét". A mérések és számítások részletei nélkül a következő főbb vizsgálati eredmények összegezhetők: - Az 1991. dec. 1. - 1992. nov. 30. közötti időszakban az összesen lehullott 360 mm csapadék nem fedezte a 428 mm-nyi párolgás összegét. A különbség egyrészt a talajvíz hozzá folyásából 3. ábra. A szabad vízfelület párolgásának évi összegei (Bu2. ábra. Évi csapadékösszegek (Budapest-Pestlőrinc) dapest-Pestlőrinc)