Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

5. szám - Scheuer Gyula–Szöőr Gyula–Sümegi Pál–Balázs Éva–Hertelendi Ede–Schweitzer Ferenc: A magyarországi quarter és neogén édesvízi mészkövek termoanalitikai és izotópgeokémiei elemzése fácies és rétegtani értékeléssel

298 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM A magyarországi quarter és neogén édesvízi mészkövek termoanalitikai és izotópgeokémiai elemzése fácies és rétegtani értékeléssel Scheuer Gyula Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1088 Budapest, Reviczky u. 4. Szöőr Gyula Sümegi Pál Balázs Éva Kossuth Lajos Tudomány Egyetem 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Hertelendi Ede Atommag Kutató Intézet 4001 Debrecen, Bem tér 18/c Schweitzer Ferenc Földrajztudományi Kutató Intézet 1062 Budapest, Andrássy út 62. Kivonat: Hazánkban először került sor kísérleti jelleggel a különböző korú ésgenetikájú édesvízi mészkövek termoanalitikai és izotópgeokémiai vizsgálatára Magyarországon túlnyomórészt a karsztos hegységekhez kapcsolódva közel ezer önálló előfordulás ismeretes, amelyek a felső miocéntől kezdve napjainkig változatos körülmények között keletkeztek. A vizsgálatok célja volt, hogy megkülönböztethetők-e a különböző genetikájú és vízhőmérsékletű forrásokból képződött édesvízi mészkövek. A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy az adott vízföldtani egységen belül fáciestípusok különíthetők el, amelyekből az édesvízi mészkövek keletkezés-körülményeire lehet következtetni. Ezzel bebizonyosodott, hogy az ilyen irányú vizsgálatokat érdemes folytatni. Kulcsszavak: édesvízi mészkő, termoanalitika, stabil izotóp, gejzírműködés, hévforrás, tavi karbonátfelhalmozódás 1. Bevezetés Magyarországon túlnyomórészt karsztos hegységekhez kapcsolódva, de a medenceüledékekben is közel ezer önállóan előforduló édesvízi mészkőképződmény található, amelyek a miocénkortól napjainkig változatos körülmények között keletkeztek. Gyakoriságuk, változatos magassági szintekben való megjelenésük és ezek egymáshoz való viszonya, jellegzetes genetikai kifejlődésük és kövületanyaguk alapján mód nyílt többségük rétegtani, geokronológiai helyzetüknek meghatározására. A szerzők megállapították, hogy a képződmények litológiai megjelenése milyen kapcsolatban van a kőzetek létrehozó források hőmérsékletével, kémiai összetételével és geomorfológiai helyzetével, és a mindenkori vízföldtani viszonyokkal. Az összletekből közel száz reprezentatív mintát elemeztünk, melyeknek karbonát, szervesanyag- és savban oldhatatlan maradékának összetételét és arányait kapcsolt termoanalitikai módszerrel (Szöőr Gy. S. Bohátka, 1985) állapítottuk meg, továbbá meghatároztuk a Ő13 C és Ő18 O izotópösszetételüket. Az izotóparány mérésekhez saját fejlesztésű háromsugaras üzemmódban működő tömegspektrométert alkalmaztunk (Hereteleni, E. 1990). Kutatásunktól az alábbi eredményeket vártuk: — A geokémiai, izotópgeokémiai paraméterek többváltozós matematikai statisztikai elemzésével pontosan megkülönböztethetők-e a különböző genetikai típusok (hideg, langyos, meleg forrás, karsztvízhatás, limnikus és tetartaragátas kiválás). - A geokémiai, izotópgeokémiai fáciesek ilyen jellegű felmérése alapján tisztázhatók-e a vitás rétegtani, relatív kronológiai problémák. 2. Mintaanyag, módszerek A terepi munka során begyűjtött kőzetminták lelőhelyi adatait, földtani korát és genetikáját az 1. táblázatban ismertetjük. A laboratóriumi vizsgálatokat a következők szerint végeztük el: A minták előkészítése azonos módon történt, felszínükről eltávolítottuk az esetleges szennyező anyagokat, majd achát őrlőmalomban (melegedés lh/0.1 °C) 0.06 mm átmérőnél kisebb szemcseméret tartományra őröltük, majd homogenizáltuk és átlagoltuk azokat. A termoanalitikai vizsgálatok Derivatograph (MOM) és Mettler TA-3000 típusú készülékekkel történt. A de-