Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

5. szám - Papp Gábor: Törttengelyű energiatörő medencerendszer kismintavizsgálata

266 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 5 tf'Áffl™ '•*<><! . | H atomiul öukok aJipri/zj a-a metszet 5

6§ ± kk €1.0cm (9S.4m) rajz- khminti raji-valósig Megjegyié s • Zirójeiben leró szamok a fókiviteti méretet jdentik goo. FELULNE1ET oldal bukók A-A metszet vizugrás eieje a fené

ko to 10 x m 50 m alagút íjtotás {változó ) 2. ábra. Útmutató a 90° törésszögű medencerendszer kísérleti változóiról és mérési helyeiről 1. ábra. Törttengelyű derékszögű négyszögkeresztmetszetű energiatörő medencerendszer kismintájának általános elrendezése Minthogy az energiatörő műtárgyban a vízmozgás alapvetően a tehetetlenségi (P=-ma) és a nehézségi (G=mg) erő együttes hatására jön létre, a fökiviteli és a kisminta homológ mennyiségei közötti kapcsolatok számítására a Froude-féle modelltörvényt alkalmaztuk. Mérési eredményeinket a továbbiakban az 1:140 méretaránynak megfelelő főkivitelre átszámítva ismertetjük. Az általánosítható megállapításaink természetesen tetszőleges méretű műtárgyra vonatkoznak. 3. A műtárgy alaprajzi elrendezésének és a felvízi bukókorona kialakításának vizsgálata Az alaprajzi elrendezés keretében azt vizsgáltuk, hogy a medencetengelyek törésszögeinek függvényeként milyen hosszú felvízi-alvízi medencével, a felvízi medencének az alagút tengelyétói milyen mértékű vízszintes áthelyezésével, továbbá a felvízi bukó koronájának milyen függőleges síkú hajlásával lehet a felvízi medencével párhuzamosan érkező körkeresztmetszetű vízsugarat a csatlakozó meder irányába terelni és ezzel egyidejűleg a 21-22 m/s körüli sebességet úgy megtörni, hogy a műtárgy kifolyási szelvényében a sebesség a meder anyagára megengedhető nagyságú és egyenletes eloszlású legyen. A cél érdekében a felvízi-alvízi medencetengelyek 90°; 67,5°; 45°; 22.5°; 0° törésszögeinél változtattuk: - a felvízi medencetengely és az alagúttengely közötti vízszintes távolságot (0-14 m között), - a felvízi-alvízi medence hosszát, - a felvízi bukókorona függőleges síkú hajlásszögét, és - a vízhozamot (810, 552, 297 m

3/s). Az értékelés során a medencerendszer azon változatát tekintettük elfogadottnak, amely változat a kifolyási szelvényben a legegyenletesebb sebességeloszlást, és a felvízi medencében a hullámzást magába foglaló legalacsonyabb vízszint maximumot (legkisebb felcsapódást) biztosította. A felvízi bukókorona függőleges síkú hajlására 12 bukótípust vizsgáltunk, az alvízi bukó a kísérlet során állandó volt. Részletes méréseket a 90°-os törésszögű medencerendszerben 11 változatnál a 67,5'-os törésszögű medencerendszerben 5 változatnál a 45°-os törésszögű medencerendszerben 6 változatnál a 22,5"-os törésszögű medencerendszerben 10 változatnál a O'-os diffuzor nélküli medencerendszerben 11 változatnál a 0*-os diffuzoros medencerendszerben 7 változatnál Összesen: 50 változatnál végeztünk. A 90° törésszöghöz tartozó alaprajzi elrendezést a 2. ábra, majd a legjobbnak ítélt változatánál mért és számított hidraulikai jellemzőket a 3. ábra mutatja. Természetesen az említett törésszögekhez tartozó alapraj-