Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

5. szám - Völgyesi István: Mederkapcsolati hatásfok; a parti szűrésű víztermelés fontos paramétere

264 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM távolságra levő piezométerekben. Mintha a folyó ott sem lett volna. Ezt elsősorban a kismértékű harántolásnak köszönhetjük, hiszen mindkét helyen a sekély folyómedrek nagyvastagságú, igen jó vezetőképességű réteget éppen csak érintve fejlődtek ki. Pontosan ez az a helyzet, mikor a víz „szívesebben" jön a túlsó partról. Annak ellenére így van ez, hogy a két folyó fenekén nincs komoly eltömődés, a b paraméterek meglehetősen nagyok. A szakirodalomban egyébként alig találni számszerű adatokat a b nagyságra vonatkozóan. Székely (1981) szerint b~0,l d'

1 becsülhető, Zima (1988) saját, ill. Grigorjev mérései alapján b=0,07 - 0,24 cT

l értékeket közöl. A táti Duna-ágnál a mederfenék vezetőképessége egy nagyságrenddel rosszabb, a mederrel való kapcsolat mégis valamivel jobb, mert a mindössze 7 m vastag vízvezető rétegbe való behatolás nagyobb, mintegy 40 %-os. 6. Következtetések A Hantush-Lapsin módszer alkalmazása, vagyis a mederkapcsolati viszonyok tisztázása minden parti szűrésű vízbázisnál célszerű volna. A már üzemelő telepeknél gyakran a vízszintmérésre alkalmas észlelőkutak is rendelkezésre állnak. Ha a kapcsolat gyenge, akkor várható, hogy hosszabb idő után a termelőkutak onnan is elszennyeződnek, ahonnan nem is vártuk: a folyó túlsó partjáról. Újonnan igénybe veendő partszakaszokon pedig csak így lehet előrejelezni a kitermelhető vízhozamot és a termelés által okozott leszívásokat egyaránt. Irodalom Aujeszky, G., 1985. Felszínközeli vízadót megcsapoló vízkivétel méretezési szempontjai. Hidrológiai Közlöny, 4. sz. Bocsever, F. M., Lapsin, N. N., Oradovszkaja, A. E., 1979. Zascsita podzemhiih vod ot zagrjaznyenyija. NEDRA, Moszkva. Hantush, M. S. 1966. Pompage d'essai dans un puits á proximité d'une rivieére colmatée. Bulletin du BRGM., (deux. série) Sect. m, no 3/4. Székely, F., 1981. Parti szűrésű kutak szivárgáshidraulikai, védőterületi és vízminőségi méretezése. VITUKI Közlemények 30. sz. Zima, K., 1988. Prognóza mnozstvi a jakosti podzemní vody jímané v blízkosti feky. Vodni hospodáfství 2., rada B. A kézirat beérkezett: 1992. február 10. Közlésre elfogadva: 1993. január 1. Efficiency of Stream-Aquiler Interaction: an important Parameter of Bank Storage Völgyesi, I. Abstract: In the course of water production from a well located nearby a river, supply is usually provided by the river itself. If, however, the aquifer underlying the river is of considerable thickness, water might be supplied from the opposite river bank as well and, the processofbank storage might not even take place. Ariverside wellof thistype isshown in Fig. 1. The two theoretical situations (of no suply from the river at all and, a full and hy draulically unrestricted supply respectively) are characterized by the upper and lower (dotted) piezometric surfaces. The central line on the other hand is representing the actual piesometric surface existing in reality. On the basis of these line the term of 'Efficiency of stream-aquifer interaction' is introduced by the paper. Magnitude of this parameter is depending on both resistances caused by sediment layers at the river bottom and by the partial penetration of the riverbed. The actual groundwater head function is described by the Hantush-Lapsin equations (1) and (2). To determine the individual parameters of the equations a pumping test isnecessary. The well pattéra of the pumping test is shown in Fig. 2. Resultsof five pumping tests are presented in Table 1. Interaction between wells and river is obviously rather poor even near the Danube. Keywords: bank storage, resistance of river bed, clogging, partially penetration, pumping test VÖLGYESI ISTVÁN geológus mérnök (1962), vízépítő mérnök (1976), egyetemi doktor (1983). Kezdetben a Földtani Kutató-Fúró Vállalat geológusa. 1964-től a VÍZITERV tervezője, majd irányító tervezője, 1990-től pedig az AQUARIUS Vízbeszerzési és Vízvédelmi Kft ügyvezetője. Több évet töltött Mongóliában térképező hidrológusként és Algériában hidrogeológus tervezőként. Főbb működési területei: hidrogeológia, szivárgáshidraulika, geo technika, környezeti hatásvizsgálatok. Ezekben a témakörökben több mint tíz publikációja jelent meg szaklapokban. A Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj kitüntetettje.