Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
4. szám - Galácz Istvánné–Degré András: Eljárás az ivóvíz keménységének növelésére
248 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM Eljárás az ivóvíz keménységének növelésére Galácz Lstvánné Degré András 7300 Komló, Kossuth Lajos u. 9. Kivonat: Alacsony össz-keménységű vizeket - kedvezőtlen élettani hatásuk miatt-a közműves vízellátásban nem használhatunk. A szerzők laboratóriumi és üzemi körülmények között vizsgáltak a keménység növelésére alkalmas technológiákat. Tanulmányukban bemutatják az egyik ilyen eljárásnak egy kisközségi vízműnél szerzett tapasztalatait. Kulcsszavak: víztechnológia, keménység, keménység-növelés 1. Eló'zmények A nagyon alacsony össz-keménységű vizek fogyasztása élettani szempontból kedveztőlen. Keménység-növelési technológiák vizsgálatával egy kis település vezetékes vízellátásának megvalósítása során kellett foglalkozni. Eló'ször egy mélyfúrású kútból egy üzem vízellátását alapozták meg. Ennek bővítése lett a községi vízmű. A vízmű a vizsgált időszakban 28 m 3/d-t, csúcsban 48 m 3/d-t termelt. A kút vizének gáztalanítása megoldott. 2. Elvi technológiai megoldások 2.1. Keménység-növelés sóoldat adagolásával A víz keménységének növelése legegyszerűbben a keménységet okozó kalciumot és/vagy magnéziumot tartalmazó vegyület feloldásával oldható meg. [Benedek et. al. (1974.)] A kalciumklorid a vízben jól oldódó vegyület, 20 °C -on a telített oldat töménysége 427 g/l, így 20%-os oldata minden nehézség nélkül elkészíthető és adagolható. (Preisich et. al. 1963) Az elméleti szükséglet 4 nk°-nak megfelelő keménység növelést számításba véve: d=80 glm i, és így a kút vízhozama szerint 20%-os oldatban az adagolandó mennyiség: g=3,75 l/h. A kalciumklorid adagolásnak a víz minőségére gyakorolt hatását tekintve elvileg megállapítható, hogy az elméletileg számított mennyiség többszörösének adagolása sem okozhat kifogást. 2.2. Szűrés márványszűrőn Vizsgálható megoldás, melyet nagyon lágy és/vagy szabad - mészre agresszív — szénsavtartalmú vizek kezelésére alkalmaznak. Nagy előnye, hogy maga az eljárás "önszabályozó", azaz beáll a mész-szénsav egyensúly az oldott ásványianyag-tartalom (keménység) növeekedés bizonyos, jól meghatározható szintjén (Endrey, 1987). Különösen a kis keménységű, lágy vizeknél nagyon fontos a kalcium hidrokarbonát jelenléte, egyrészt azért, mert az emberi szervezet ezt igényli, másrészt pedig azért, mert ez teszi lehetővé a korrózióval szemben védő réteg természetes kialakulását a vasanyagú csővezetékeken és szerelvényeken. Esetünkben csak bizonyos módosítással alkalmazható az eljárás, ugyanis az említett második tényező, a mészre agresszív szénsav jelenléte itt nem áll fenn, olyannyira, hogy szabad szénsav a vízben egyáltalán ki sem mutatható. A víz tehát eredeti összetételében egyáltalán nem képes oldani kalciumkarbonátot, még a legkisebb mértékben sem. A kalciumkarbonát oldásához szükséges szabad szénsavat kétféleképp vihetjük bele a vízbe: a) Erős bázisú sav - célszerűen sósav - adagolásával felszabadítjuk a vízben nagy mennyiségben oldott kötött karbonátok (Na2C03, ill. NaHCCb) egy részét, b) közvetlenül széndioxid (CO2) gázt adagolunk a vízbe. Műszakilag mindkét megoldás megvalósítható. A sósav oldásához, illetve hígításához egyedi edényzet szükséges, és 5-10%-os oldatban hazai gyártmányú vegyszeradagoló szivattyúval megoldható a sósavoldat elfogadhatóan pontos adagolása is. 2.3. Vízkeverés nagyobb keménységű vízzel Alapjában véve nagyon egyszerű megoldást jelentene abban az esetben, ha ilyen nagyobb keménységű vizet adó vízbázis a területen fellelhető volna, és abból kellő mennyiségben és más vonatkozásban is megfelelő minőségben lehetne a keveréshez szükséges vizet előállítani, és így érni el a kevert víz előírásos min. 5 nk° keménységét (Endrey, 1987). 3. Kísérleti rész 3.1. Laboratóriumi kísérletek 3.1.1. Kísérletek sóoldat adagolással A laboratóriumban alt. CaC 2 . 2H 20-val végeztük a kísérleteket, ez állt rendelkezésre. Laboratóriumban először kétszer desztillált vízhez adagoltuk a CaCl 2 . 2H 20 oldat számított mennyiségét, és a számításokkal teljesen egyezve változott az összkeménység. Ezután a kishajmási kútból származó vízzel végeztük el ugyanezt a mérést.
