Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
4. szám - V. Kevei Judit: Szombathely vízellátó rendszerének mikológiai vizsgálata
246 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF. 5. SZÁM 7. kép. Laboratóriumi fertőtlenítést kísérlet 0,4 mg/l öszszes aktív klórtartalommal (0'-0,5-1-2 h időpontban) Összegezve: a mérési eredmények alapján nem látszik reménytelennek a gombafertőzött állapot megszűntetése, de felhívnám a figyelmet, hogy első lépés a szennyezőforrás felderítése, és lehetőségek szerint a megszűntetése kell, hogy legyen. Üzemi kísérletek A laboratóriumi méréseket követően egy üzemelő rendszeren végeztük el a fertőtlenítést. A víztermelő telep 3 db 200 m-es mélyfúrású kútból (175-160-200 l/perc kapacitással), 2 db 50 m 3-es medencéből és 2 db vastalanító berendezésből áll. A vizsgálat idején csak az I. sz. kút működött, mivel a lakosság ellátására ez a vízmennyiség is elegendő volt. A telepen hosszabb idő óta bakteriális problémák voltak és több mintavételi pontról gombát tenyésztettem ki. A kút vize bakteriológiai szempontból jó minőségű, de a vastalanító szűrőről a medencére menő vízben minden esetben 100-300 volt a milliliterenkénti összcsíraszám, folyamatos klórozás (0,2-0,3 mg/l összes aktív klór) mellett. A vastalanító szűrőkavics cseréje sem vezetett eredményre. Azután a rendszeren klórgáz adagolásával törésponti klórozást végeztünk (70 g/h), mivel a víz 3,45 mg/l ammóniát tartalmazott. Ennek eredményeképpen az össz. baktériumszám drasztikusan csökkent és a mintákból nem tenyészett ki gomba. Ezeket az adatokat tartalmazza az alábbi táblázat. A mintavételek a törésponti klórozás előtt, illetve után történtek. 5. táblázat Mintavétel telepszám/m] Coliform Gombae| 20'C ?7°C szám/100 ml lem/100 ml Törésponti klórozás előtt 294 52 0 22 Törésponti klórozás után 2 órával 0 0 0 0 Törésponti klórozás után 24 órával 2 0 0 0 4. Összegzés \ kitenyésztett gombák többsége talajlakó, de van köztük humánpatogé i faj is (Geotrichuin candidum). Jó 8. kép. Laboratóriumi fertőtlenítési kísérlet 20 mg/l összes aktív klórtartalommal (O'-0,5-1-2 h időpontban) részük potenciális toxintermelő, bár nem valószínű, hogy ilyen feltételek mellett a gombák bármelyike is toxint termelne, jelenlétük azonban egyéb problémát is felvet: - A régebbi, főleg a nagyobb városok ivóvízhálózatának elöregedése miatt a fokozódó biobevonat-képződés következtében a másodlagos szennyezők, köztük a gombák elszaporodásával kell számolni. - A gombák előfordulása az ivóvízben nem helyi jelenség, az országban másutt is észlelték. Tekintettel arra, hogy az ország több térségében rosszabb a szolgáltatott víz minősége, a gombák fokozottabb előfordulása várható. Ezért is szükség lenne egy országos felmérésre. - A felszíni és felszín alatti vizekbe jutó szervetlen és szerves anyagok a baktériumok és gombák tápanyagforrásaként, azok feldúsulását okozzák, ami a hálózati problémákat tovább növeli. - Egyre több a környezeti ártalmak halmozott hatása révén a hiperszenzitívvé váló ember. Mivel a természetes allergének már nagyon kis adagokban imraunogén hatásúak, a vízben előforduló gombák elsősorban mint allergének jöhetnek számításba. Mindezeket figyelembe véve szükségesnek tartom új, mikológiái normatívák kidolgozását az ivóvíz ihatóságának megbízható megítéléséhez, még akkor is, ha ez jelenleg nem okoz közegészségügyi problémákat. Megnyugtató lenne, ha rendelkezésre állnának szabványos módszerek, határértékek, megelőzve a probléma országos méretűvé válását. Irodalom Bánhegyi, 1. - Tóth, S. - Ubrizsy, G. - Vörös, J.: Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyve Akadémia, Budapest, 1985. Bessey, E. A.: Morphology and Taxonomy of Fungi, Harner Publisching Company, New York-London 1986. Ellis, M. B.: Dematiceous hyphomycetes, Commonwealt Mycological Institute, Kew-Surrey, England, 1971. Fassatiova, O.: Penészek és fonalasgombák az alkalmazott mikrobiológiában, Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1984. 22-23.p.
