Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Dosztál István: A vízminőség ellenőrzésének tapasztalatai a „South West Water” vízmű vállalatnál és alkalmazásuk az Északdunántúli Regionális Vízműveknél

228 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 1. ábra. A South West Water vízművállalat működési terü­lete 2. Vízminőség és ellenőrzése a „The National Water Conference" (London, 1991. okt. 23.) tükrében A konferenciát a Water Services Association és a Water Companies Association támogatta. A meghívott vendégek kö­zött jelen voltak a tudományos élet jeles személyiségei, az egészségügyi szervek, fogyasztók, környezetvédők, az ipar, a mezőgazdaság és a politikai élet képviselői. A legtöbb elő­adás kapcsolódott a miniszteri hármas gondolatkörhöz, de ko­rántsem korlátozódott erre a területre. Dávid Trippier környezetvédelmi miniszter a vízminősé­gellenőrzéssel kapcsolatban három, általa lényegesnek ítélt szempontot emelt ki: — az eddigieknél sokkal jobban kell informálni a fogyasz­tót a vízminőséggel kapcsolatban és meg kell előzni azt a szituációt, hogy elsőként a helyi politikusok vagy a közszolgálati médiák foglalkozzanak vízminőségi kér­désekkel. — a szabványok és szabályozások megalkotásánál az ed­digieknél sokkal jobban kell figyelemmel lenni a meg­valósítás során felmerülő költségekre. — a Britain's Water Quality Regulations, amelynek alapját az EC's Drinking Water Directive képezi, már eddig is jelentős mértékben integrálta a nemzetközi tapasz­talatokat és elvárásokat. Hozzátette, hogy még inkább be kell vonni a közegészségügy szakembereit a szab­ványok megalkotásának folyamatába. A konferencián elhangzottak jól érzékeltették azt, hogy a minőségellenőrzés nem rekedhet meg egyetlen ország kere­tein belül sem. Ugyanakkor az is kifejeződött, hogy a távo­labbi célok megvalósítása mellett foglalkozni kell az adott természeti, műszaki környezet feltételei között a meglévő víz­minőségi feladatok eredményes megoldásával. 3. Minőségellenőrzési feladatok a hazai vízmű vállalatok vízminóségvizsgáló laboratóriumainál Ma Magyarországon - így vállalatunknál is - az ivóvíz szolgáltatásban, a minőségellenőrzésben szintén fontos feladat: - a fogyasztók közvetlen informálása - a minőségellenőrzés költségigényének racionalizá­lása - a nemzetközi előírások folyamatos honosítása a hazai szabványalkotásban - a vizsgálólaboratóriumokkal szemben támasztott követelmények fokozatos növelése A sokrétű feladat következtében a vizsgálólaborató­rium tevékenységét - így az Eszakdunántúli Regionális Vízművek laboratóriumának tevékenységét is - több szakhatóság ellenőrzi. Az MSZH a vizsgálólaboratóri­umok akkreditálása folyamatában alapvető feltételként kezeli a kijelölt szakhatósági laboratóriumok körvizs­gálataiban való eredményes részvételt. Ez azt jelenti, hogy egy minősítésre pályázó vagy már minősített la­boratórium feladatától függően részt kell vegyen a ví­zügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, valamint a növényegészségügyi és talajvédelmi szakhatósági labo­ratóriumok körvizsgálati munkáiban. 4. The Water Supply (Water Quality) Regulations 1989. rövid ismertetése A szabályzat 9 fejezetből áll. Kapcsolódik ehhez még egy kiegészítés is (Explanatory Note), amely azonban nem része a szabályzatnak. Az első fejezet a tulajdonképpeni általános rész, amely a szakkifejezések értelmezésével, míg a második fejezet a ma­ximum - minimum határértékekkel foglalkozik. A harmadik fejezetben kerül tárgyalásra a második feje­zetben elért követelmények enyhítésének módja, feltételei. Az eltérési engedélyek kiadása a vízellátás jellegétől függően mi­nisztériumi és/vagy helyhatósági jogkörben van. A negyedik és ötödik fejezet a mintavételi helyek kijelö­lésével és a mintavételi gyakorisággal foglalkozik. Az üze­meltetőnek meg kell határoznia az adott vízbázisról érkező

Next

/
Oldalképek
Tartalom