Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Szebényi Tibor: Az ivóvíztisztítás technológiájának fejlődése a Balaton térségében

226 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM A tisztítás során felhasznált technológiai vegyszerek a derítőszer (alumínium-szulfát), és az előoxidációhoz és fertőtlenítéshez használt oxidáló/fertó'tlenító'szerek (nátrium-hipoklorit, klórgáz) voltak. A '70-es évek elejétől lényeges technológiai fejló'dés jellemezte az újonnan létesülő' víztisztító műveket. Bár az íz- és szagrontó anyagok eltávolítása céljából a levegőztetés továbbra is megmaradt, egyre nagyobb szerepet kapott az előoxidálószerek adagolása, elsősorban még csak az íz- és szagrontó anyagok, és a bakteriális szennyezettség csökkentésére. A víz derítése során mind a flokkulálást, mind pedig a fázis-szétválasztást egy műtárgyban végezték. A derítőszer gyorsbekeverése (koaguláció) viszont továbbra sem volt megfelelően megoldva. Az aktívszenes szorpció alkalmazásának szükségessége előtérbe került. A víztisztítási technológiákban a homokszűrt víz egy részének aktívszenes szorpcióját biztosították olyan mértékben, hogy a kevert víz még ki tudja elégíteni az ivóvízzel szemben támasztott akkori követelményeket. Az alkalmazott technológiai vegyszerek köre bővült a kálium-permanganát eló'oxidálószer, valamint a flokkulációt segítő, különböző gyártmányú segédderítőszerek alkalmazásával. Az alkalmazott derítőszer-választék korlátozottan bővült a vas (Ill)-klorid derítőszerrel. A nátrium-hipoklorid alkalmazása a víztisztítási technológiában megszűnt. - A '80-as évek végétől kezdődik meg annak az ivóvíztisztítási technológiának az alkalmazása, mely napjainkban is jellemzi a Balaton parti felszíni víztisztító műveket. A biológiai paraméterek változása szükségessé tette a nyersvíz inikroszú'rését, hogy a tisztítási technológiát a lehetó' legkisebb mértékben terhelje a vízben található biomassza szennyezó'anyag-tartalma, illetve a vegyszeradagolások (pl. az eló'oxidálószerek) következtében keletkező másodlagos szennyeződés. Az íz- és szagrontó anyagok levegőztetéssel történő eltávolítását teljes mértékben felváltotta az előoxidáció, melynek feladata kibővült a nyersvízben lévő biomaszsza roncsolásával, hogy az a továbbiakban deríthető legyen. A derítés a koagulációnak, a flokkulációnak és a fázis-szétválasztásnak külön-külön műtárgyban (gyorsbekeverő, lassúkeverő, ülepítő) történő megoldásával valósul meg. Az aktívszenes szorpció a vízművek teljes tervezett hidraulikai kapacitását lefedi. A tisztítási technológiában használt technológiai vegyszerek választéka jelentősen bővült. Az eddig használt alumínium-szulfát és vas(III)-klorid derítőszerek mellett megjelentek a polialumínium vegyületek és a vas(III)-szulfát, a klórgáz fertőtlenítőszer mellett pedig a klóroxid. 4. A Balaton parti felszíni víztisztító müvek fejlődése Az ivóvíztisztítási technológia fejlődése nem csupán az alkalmazott technológiai elemekre vonatkozik, hanem a tisztítási technológiák műtárgyaira is. 1970 előtt csak két felszíni víztisztító mű volt a térségben. Az idegenforgalomnak a '70-es évek közepén megkezdődött növekedése szükségessé tette a további fejlesztést. A Balaton térségében jelenleg összesen 15 felszíni víztisztító mű működik, melyek közül 9 a csak szezonálisan üzemeltethető „csúcsvízmű". A Balaton parti víztisztító művek műtárgytípusainak kiválasztását nagyban befolyásolja a napi vízigények jelentős ingadozása, az időjárás, és az ezzel szoros öszszefüggésben lévő üdülő- és turistalétszám alakulása. Napjainkra bebizonyosodott, hogy: Balaton-vízből csak a felszíni víztisztításnál használatos teljes tisztítástechnológiai sor alkalmazásával lehet biztonságosan ivóvizet előállítani. Napjaink technológiai fejlődése a technológiai vegyszerek optimalizálására, valamint a műtárgyak hatékonyságának növelésére irányul. Mindkét irány elsősorban az üzemeltetési költségek — és ezzel összefüggésben az ivóvíz árának - minimalizálását célozza, egyben biztosítva a minőségi követelményeket. Az ivóvízzel szemben támasztott minőségi követelmények azonban a természettudomány fejlődésével párhuzamosan szigorodni fognak. Ennek közvetlen következménye lesz, hogy a fajlagos üzemeltetési költségek valószínűleg a csökkentésük érdékében tett intézkedések ellenére sem lesznek csökkenthetők. Advances in water treatment technology in the Balaton Region Szebényi,T. Abstract: Successively stricter drinking water quality standards have made increasingly sophisticated treatment technologies imperative. In the Laké Balaton Region the source of supply is surface water. The multiplying number of summer visitors and the less than 50% capacity use ofthe utility during the other seasons add to the severety ofthe treatment problem. The technology of drinking water treatment underwent considerable development over the past 20 years which has entailed.logically, major increases in the costs of treatment. Keywords: Water supply, water treatment, surface water SZEBÉNYI TIBOR A lengyelországi Wroclawban szerzett környezetvédelmi mérnöki oklevelet 1984-ben, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem is honosított. A Dunántúli Regionális Vízműveknek kezdetben területi technológusa, 1991-től főtechnológusa. Fő munkaterülete az ivóvíz- és szennyvíztisztítás technológia tervezési és üzemelési kérdései.