Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Dévai György–Dévai István–Czégény Ildikó–Harman Béla–Wittner Ilona: A bioindikáció értelmezési lehetőségeinek vizsgálata különböző terheltségű északkelt-magyarországi víztereknél

224 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM i 'tejezettebo. Az e berendezésből származó szeszton peszticidtartalma pédául egy nagyságrenddel nagyobb, mint a Halápi-tározóból gyűjtött szesztoné. Természetesen a püspökladányi berendezésből gyűjtött élőienyminták esetében is kimutatható a növényvédőszerakkumuláció, de annak mértéke inkább a Halápi-tározónál tapasztaltakhoz közelít. Ez nyilván összefügg a püspökladányi berendezés üledékének a hajdúböszörményinél kisebb peszticidterheltségével is. 4. Összefoglalás Ökológiai alapon a környezet hatásai az élővilág jelzései (olykor vészjelzései) alapján mutathatók ki a legmegbízhatóbban. Fontos lenne tehát, hogy az e téren jelentkező, s az eredményes továbblépést különösen hazai vonatkozásban egyre inkább gátló két fő probléma mielőbb megoldódjon, azaz mind az elvi alapokban észlelhető bizonytalanságok tisztázódjanak, mind pedig az adatgyűjtő-értékelő munkában mutatkozó hiányok pótlódjanak. Ezek ugyanis ma még jelentős mértékben nehezítik és gátolják a különböző életformatípusú és életmódú mintaélőlény-csoportok bioindikáció céljára történő felhasználásának lehetőségeit. Az eddigi tapasztalatok szerint az élőlények elsősorban a kiinduló-alapozó és a végső-hatáselemző műveletek feltárására a legalkalmasabbak. Erre való tekintettel - az utóbbi években - munkánk egyik súlypontjának a különböző életformatípusú és életmódú mintaélőlény-csoportok bioindikáció céljára történő felhasználási lehetőségeinek a tanulmányozását tekintettük. Ennek érdekében egyrészt természetközeli állapotú, másrészt civilizációs hatásokkal eltérően terhelt mintaterületek szennyezettségének a mértékét, ill. élővilágukban való visszatükröződésének a sajátosságait elemeztük, különös tekintettel a nehézfémekre, a szerves mikroszennyezők közül pedig néhány fontosabb klórozott szénhidrogén típusú növényvédő szerre. A vizsgálatsorozat eredményei egyértelműen tanúsítjuk, hogy a taxonómiailag, életmódbelileg és életformatípus szempontjából különböző élőlények egy adott szennyező anyagot eltérő mértékben tartalmaznak, ill. akkumulálnak. A vizsgálatok végkövetkeztetéseként elmondhatjuk, hogy az adatsorok tanúsága szerint - az általunk vizsgált esetekben is jól érzékelt faj-, ill. elemvagy vegyületspecifikusság mellett (1-2 ábrák) - a szennyező anyagok akkumulálódásának két másik sajátossága is világosan felismerhetővé vált az élőlényeknél, mégpedig a víztérspecifikusságé (3. ábra) és a fejlődési alakok szerinti specifikusságé (4. ábra). Mivel pedig ezek a sajátosságok többnyire együtt és egyszerre jelentkeznek, sőt esetenként eltérő súllyal érvényesülhetnek, az a kép, amit a vizsgálatok eredményeként kapunk, csak akkor értelmezhető helyesen, ha e sajátosságok eredőjének tekintjük. Ez a tény különös figyelemre és óvatosságra kell intse a bioindikáció-vizsgálatok adatainak és eredményeinek elemzőit és felhasználóit. Az eredmények összehasonlító értékelése alapján arra is fény derült, hogy a szennyező anyagokra vonatkozóan nem elégedhetünk meg önmagában a toxicitás, azaz a mérgezettségi állapot (vö. Dévai Gy. et al. 1992) vizsgálatával. A jövőben feltétlenül szükségesnek látszik beiktatni a vízminőségi mutatók közé egy újabbat is, amelyet „perniciozitás"-nak javaslunk nevezni. Ennek alapján - az élőlényekben feldúsuló szennyező anyagok mennyiségéből kiindulva - az élővilág „veszélyeztetettségére" lehetne következtetni. Ennek az új vízminőségi mutatónak a bevezetése módot adna a különböző szennyező, s főleg a toxikus anyagok hatásának valóban ökológiai szemléletű elemzéséhez és értékeléséhez. Irodalom Czégény, /., Dévai /., 1985.:Accumulation of heavy metals in aquatic organisms of sewage water treatment plants. In: Salánki, J. (edit.): Heavy metals in water organisms. Symp. biol. hung. 29. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 105-110. Dévai Gy., Dévai /., Lakatos Gy. 1978: Vízminőségvizsgálatok északkelet-magyarországi víztereken. Acta biol. debrecina 15: 51-88. Dévai Gy., Czégény I., Dévai I., Máté F. 1982: Kapcsolat a Balaton üledéklakó árvaszúnyog faunája és üledékminősége között. Első rész. Az üledék vas és mangán tartalma. Acta biol. debrecina 17 (1980): 51-74. Dévai Gy., Czégény I., Dévai I., Heim Cs., Moldován J., Preczner Zs. 1984. Balatoni és zalai üledékek ökológiai hatásvizsgálata az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) pédáján. Acta biol. debr. oecol. hung. 1: 183 + 7 tábl. + 59 ábra. Dévai Gy., Dévai /., Felföldy L., Wittner I. 1992: A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 3. rész: Az ökológiai vízminőség jellemzésének lehetőségei. Acta biol. debr. eocol. hung. 4: 49-185. Dévai 1., 1977a: Adatok egy BMKO rendszerű szennyvíztisztító berendezés ismeretéhez. Acta biol. debrecina 14: 51-65. Dévai, I. 1977b: Eutrophication and oligotrophication as ex ampled by BMKO a sewage treatment plánt. Acta biol. debrecina 14: 67-78. Dévai, I., Woynarovich, E. 1981. Eutrophication and oligotrophication processes occurring in a BMKO sewage treatment plánt, in: Sudzuki, M. (edit.): Somé approaches to saprobiological problems. Proceedings of the Workshop on Microscopic Animals as Biological Indicators, Kyoto, 28 August 1980. Sanseido, Tokyo, p. 37-47. Dévai /., Heim Cs., Czégény I. 1983: Civilizációs eredetű szennyező anyagok felhalmozódása szennyvíztiszító rendszerekben. Pályamunka, Kézirat, Debrecen, 60 pp. + 17 ábra. Duursma, E. K., Hanafi, A. 1976: Use of pesticides in brackish water ponds. 3. Distribution of chlorinated pesticides in environmental samples. Bull. Shrimp cult. res. Cent. II/1-2: 114-142. Felföldy, L. 1974. A Biológiai vízminősítés. In. Vízügyi Hidrobiológia 3. VIZDOK, Budapest, 242 pp. Felföldy L. 1987: A biológiai vízminősítés. 4. javított és bővített kiadás. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. VIZDOK, Budapest, 258 pp. Pörstner, U., Wittmann, G. T. W. 1979. Metál pollution in the aquatic environment. Springer-Verlag, Berlin - Heidelberg - New York, XVI. + 486 pp. Frank, R., Braun, H. E., Van Hove Holdrinet, M., Sirons, G. J., Ripley, B. D. 1982: Agriculture and water quality in the Canadian Great Lakes Basin: V. Pesticide use in 11 agricultural watersheds and presence in stream water, 1975-1977. J. envir. Qual. 11: 497-505. Gönczi Cs.-né, Holló A., Pásztor Zs., Ponyi J. 1978: A Balaton és a Hármas-Körös vizének és élővilágának klórozott szénhidrogén-szennyezettsége 1975-ben és 1977. tavaszán. Hidrol. Közi. 58/11: 519-523. Gupta, U. C., Lipsett, J. 1981: Molybdenum in soils, plants, and animals. In: Advances in agronomy, Vol. 34. Academic Press, Inc., New York, p. 73-115. Jakucs P, Dévai Gy. (szerk) 1985: Környezetvédelmi Infor-