Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Dévai György–Dévai István–Czégény Ildikó–Harman Béla–Wittner Ilona: A bioindikáció értelmezési lehetőségeinek vizsgálata különböző terheltségű északkelt-magyarországi víztereknél

204 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 1. táblázat A nehézfémtartalom a vizsgált vízterekből származó mintákban Vízterek és minták Időpont Vas Mangán Gnk Réz Króm Ölöm Kadmium Nikkel Kobalt Molibdén Halápi-tározó víz 1989.07.20. 0.040 0.050 0.010 0.002 0.006 0.030 0.002 0.008 0.012 0.014 üledék 1989.07.20. 11200 1010 28 13 21 49 4.2 29 20 5.0 szeszton 1989.07.20. 6200 4100 65 14 7,5 46 6.4 21 11 6.0 nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) 1989.07.20. 480 340 93 16 0.5 55 1.8 35 1.5 5.0 szitakötőlárva (Anax imperátor) 1990.05.11. 72 54 88 15 0.8 0.4 0.8 2.4 1.2 0.0 szitakötőlárvák (különféle Libellulidafajok) 1989.05.11. 380 61 79 15 13 4.0 1.0 3.0 25 0.1 szitakötőlárvák (főleg Sympetrum-fajok) 1989.06.21. 110 68 95 18 03 0.0 1.1 2.6 2.4 0.5 szitakötő imágók (Sympetrum-fajok) 1989.07.20. 120 10 96 25 0.2 0.9 0.4 0.6 2.2 0.3 Maróti-zugi-Ho It-Tisza víz 1990.05.23. 0.040 0.080 0.000 0.002 0.000 0.006 0.001 0.004 0.002 0.000 üledék 1990.05.23. 38550 592 274 50 54 80 2.5 62 20 8.0 szeszton 1990.05.23. 670 230 1080 11 1.9 3.0 13 3.0 8.7 0.2 nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) 1990.05.23. 3010 1240 84 44 2.8 15 3.9 12 12 1.1 fiallócsiga (Viviparus viviparus) 1990.05.23. 2040 270 360 260 5.7 27 3.3 13 9.5 0.6 BMKO rendszerű szennyvíztisztítómű Püspökladány víz 1989.09.08. 0.080 0.080 0.010 0.001 0.003 0.030 0.005 0.040 0.020 0.020 üledék 1989.09.08. 25300 432 83 24 38 36 2.0 37 20 10 szeszton (főleg Daphnia magna) szeszton (főleg Moina rectirostris) 1989.08.15. 783 525 147 15 25 30 3.9 9.2 15 16 szeszton (főleg Daphnia magna) szeszton (főleg Moina rectirostris) 1990.05.09. 1650 270 99 17 5.0 7.1 0.6 5.9 3.2 0.7 árvaszúnyoglárvák (Diptera: Chironomidae) 1990.05.09. 5650 150 148 23 15 20 05 18 5.0 14 árvaszúnyoglárvák (Diptera: Chironomidae) 1989.09.08. 2330 120 130 80 4.4 5.9 0.8 7.4 2.6 1.4 BMKO-rendszerű szennyvíztisztítómű, Hajdúböszörmény víz 1989.09.07. 0.150 0.110 0,030 0.010 0.005 0.050 0.006 0.050 0.030 45 üledék 1989.09.07. 14600 750 130 29 29 38 2.8 30 18 874 szeszton (főleg Moina rectirostris) 1989.08.14. 475 106 119 18 0.6 5.0 0.4 13 2.3 94 árvaszúnyoglárvák (Diptera: Chironomidae) 1989.09.07. 3429 243 81 16 5.7 14 0.4 8.6 1.4 900 Mértékegységek: víz - [mg/l] üledék [mg/kg száraz anyag] élőlény - [mg/kg száraz anyag] dékében mért rendkívül magas molibdén-koncentráció (874 mg/kg sz. a.) a több évig tartó ipari szennyezés súlyos esetét példázza (Dévai I. et al. 1983; Czégény - Dévai I. 1985). Összegezve a vizek és az üledékek nehézfém-analízisének eredményeit, megállapítható, hogy a vízterek civilizációs eredetű szennyezó'désének különbségei a vízanalízisek alapján - várhatóan és érthetően - alig észrevehetőek. A négy vizsgált víztér közül a Marótzugi-Holt-Tisza vizének a nehézfémtartalma a legalacsonyabb, itt néhány elem mennyisége még a kimutathatóság határát sem érte el. Relatíve leginkább terheltnek a hajdúböszörményi BMKO-rendszerű szennyvíztisztító mű vize tekinthető, ahol a nyolc vizsgált nehézfém közül hétnél a legnagyobb értékeket kaptuk. Az üledékanalízisek eredményei egészen más képet adnak. Ennek alapján ugyanis a Halápi-tározó üledékének nehézfémterheltsége tekinthető relatíve (öt nehézfémnél pedig valójában is) a legalacsonyabbnak. A legnagyobb terheltségűnek viszont a Marót-zugi-Holt-