Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
4. szám - Nagyistók Ferenc: Rétegvízbázisú kisvízművek üzemelési tapasztalatai
212 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM V-L lOMS JtllCSÍ il(t) A reioerirn noou A HIBA OKA A MCSSlUNTntS MODU 1. ábra. Vízbázisok és kutak tervszerű és megelőző karbantartása (Nagyistók, F. 1992) nyeződés-érzékenység szempontjából nagyon eltérőek. Az üzemeltető a vízbázisban bekövetkező változásokra a termelő és figyelőkutak adatsoraiból következtet. Az észlelt jelenséget előidézheti mind a kútban, mind a vízbázisban lejátszódó folyamat. Ezek szétválasztása geofizikai-hidrodinamikai vizsgálatokkal és számítógépes modellezéssel lehetséges, (1. ábra). Finomszemcsés vízadókra telepített kutaknál az egyik fő szempont a nagy vízadóképesség elérése, ezzel együtt a hoinokolás lehetőségének minimalizálása. Ez a vízadóréteg sajátosságaihoz tökéletesen illesztett kútszerkezet, szubjektivitásoktól mentes kivitelezést és az illesztés minőségéhez igazított üzemeltetést követel meg. A szuffúzióra hajlamos, vagy a szűrővel rosszul megtámasztott vízadórétegeknél a kútindítás-leállítás kezdeti szakaszán fellépő dinamikus hatások meghatározóak (2. ábra). Ezek kiküszöbölése a homokolás elleni passzív védelem egyetlen lehetősége. Nem lehet azonban vitás, hogy napjainkban csak a preventív védelem - a körültekintő kivitelezés - szolgáltathatja a gazdasági optimumot. A műszaki, gazdasági kérdések mellett, elsősorban a nagy tápanyagtartalmú vízbázisoknál hangsúlyeltolódás figyelhető meg a vízminőséget befolyásoló tényezők irányába. A kútbeli folyamatokat csak reaktorszemlélettel közelíthetjük (1. táblázat). A csőfalon az élőhártya kialakulásának kedvezőek a feltételei. Ezek a feltételek részben az üzemeltetési „stratégia" változtatásával, részben zárt kútfej kialakításával (inert gázpárna, vagy tömítő elhelyezése) módosíthatók. (Hódi M. et. al. 1992). Ha a hártya kialakult, akkor azt a csővezetékek tisztításánál alkalmazott megoldásokkal rendszeresen el kell távolítani. Még akkor is, ha a tapasztalatok szerint a beavatkozások hatása csak tüneti jellegű. A különböző technikai manipulációknál (szivattyúcsere, kútjavítás), amikor a mikro- és makroorganizmusok bejutásának nő a valószínűsége, a higiénés szempontok maximális figyelembevételén túl a hatékony fertőtlenítés is indokolt. P s z (max) Psz(t) + P,nM (Psz^ Plök) £> 3n y M Plök ~ D 2U •Yv" V(,)C 4 , v 9 sub(t) = KI (I ) Psz (max) ha I(t) = / ma x Piök i^ax) ha I(t) = / ma x és t 2<t* 2. ábra. A homokszemcsére ható dinamikus erők 3. Vízkezelő telepek, tározó műtárgyak A vízművek többsége a kitermelt vizet kezelés nélkül juttatja a fogyasztókhoz. A vízkezelési technológiák ma még viszonylag egyszerűek, általában homok
