Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Rusai László: A Fővárosi Vízművek energiagazdálkodása 1968–1993 között

RUSAI L.: A Fővárosi Vízmüvek energiagazdálkodása 177 950 900 850 800 750 >> K 700 850600550500450/\ ^ ^—^ / — / k y / —/ / / 1975 1980 1985 ósszes energia villamos energia 5. ábra.Összenergia- és villamosenergia-felhasználás K HO 120 100 80 60 40 20 0 t\ / t ,-r-Cr N/ í.y \ \ 1975 1980 1985 1990 Evek gáz táv hő —tüzelőolaj 90 00• 7080> 505040302010i \ ' \ \ / \ / \ • • \ V / \ • L N i 1— 1975 1980 1985 1990 Evek 1990 Evek •benzm gázolaj 7. ábra. Folyékony üzemanyag felhasználás 1400 „ 1200 E ^1000 ^ 300"g soojOj - ö 400 •i 20001,3 4,0 •o - 2.0 1 1.0 0.5 1975 1980 1935 1590 ívek • kwó/errf— Ft/em' rtlkwo 6. ábra. Fűtőanyag felhasználás 8. ábra.Ivóvíztermelés összesen-adatai A 8., 9., 10., 11. ábrákon a víztermelési fázisokra vonatkozóan a vízmennyiség (millió m

3), villamosenergia-felhasználás (GWó), villamosenergia-költség (millió Ft) változása látható évenként. A grafikonokból látható, hogy a vízigények növekedése megállt, sőt az utóbbi években - különösen az ipari vízigények - csökkentek. A villamosenergia-felhasználás követi a vízigények alakulását. A villamosenergia-költségek az elmúlt évek árintézkedéseinek hatására merdeken emelkednek. A 12., 13., 14., 15. ábrák a fajlagos villamosenergia felhasználás (kWh/em

3), a termelt víz villamosenergiaköltség tartalom (Ft/em

3), a fajlagos villamosenergiaköltség (Ft/kWó) változását szemléltetik. Látható, hogy a fajlagos villamosenergia-felhasználás enyhén csökkenő jellegű. 1991-ben a vízellátás átlagos (ivó+ipari víz összesen) fajlagos villamosenergiafelhasználása 455,9 kWó/em

3, a vízfogyasztás átlagos villamosenergia-ktg. tartalma 1981,6 Ft/em

3. A legenergiaigényesebb a víz ún. alapzónába való bejuttatása (kutakból való kinyerés és az alaphálózatba való átemelés), ugyanis a termelés több száz kis egységteljesítményű relatív rosszabb hatásfokú, fojtás szabályozású szivattyúval történik. A víztermelés fajlagos villamosenergia-felhasználását objektív körülmények jelentősen befolyásolják. Meleg, csapadékmentes időszakban, alacsony Duna vízállásnál a kutak szivattyúit a kutak és szivattyúk állagvédelme miatt fojtani kell, mivel még kevés kút van ellátva fordulatszámszabályzó berendezéssel. Ez energetikailag kedvezőtlen üzem. A korábban már említett földrajzi adottságok miatt az alapzóna nyomása nem elegendő a víznek a város magasabban fekvő pontjaira való eljuttatásához. Az alapzónából a vizet gyakran többször tovább kell emelni, ami jelentős további energia-ráfordítást jelent. A 11.- 15. ábrákon látható a továbbemelések össz-energia, illetve átlagos fajlagos villamosenergia-felhasználása. Budapest egyik legmagasabb pontjára pl. a Szabadság-hegyen levő Olimpia szállóhoz a víz eljuttatása során a termeléstől a fogyasztásig 5 átemelést kell végezni. Az itt fogyasztott víz villamosenergia-felhasználása 3.0421,51 kWó/em3 (6,67-szerese a bp-i átlagnak), villamosenergia-költség tartalma 15.978,24 Ft/em

5 (8,06-szorosa az átlagnak). A 16. ábrából kitűnik, hogy 1979 óta az alapzónai fogyasztás (kisebb energia igényű) erősen csökken, míg a magasabb nyomású (nagy energia igényű) övezetek fogyasztása nő. Az alapzónára települt lakótelepi övezetek hatása látható az átemelési részarány növekedésében. (Szerkezeti eltolódás az összfogyasztáson belül.)