Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
3. szám - Homonnay Andrásné: A budapesti ivóvíz minősége és az azt kialakító tényezők
172 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 5. táblázat Kémiai komponensek ml»pján Kút db mindig jó mindig rossz kutak száms esetenként kif. Tahi H. 9 9 0 0 Tahi L 20 16 0 4 Kisoroszi 12 10 0 2 Tótfalu 8 4 í 3 Surány 20 15 3 2 Szigeü II. 22 22 0 0 Szigeü I. 9 6 0 3 Monostor I. 6 5 0 1 Monostor V. 1 0 0 1 Balpart II. 23 5 í 17 Balpart I. 8 7 0 1 összesen: 138 99 5 34 fíkonja a Duna-víz nitrát-ion koncentrációjának alakulását tünteti fel, az 1965, 70, 75 és 80-as években. A görbék alakulása jelzi, hogy az adott időszakon belül növekedtek a mért értékek, s ezzel párhuzamosan nőtt az éves maximum és minimum értékek közötti különbség is. (Az erőteljes növekedési tendencia a 90es évek elejére lelassult.) Vízadó rendszerünk jellegéből adódik, hogy e változások tendenciája érvényesül az ivóvíz minőségének alakulásában is. Kémiai komponensek szempontjából legtöbb problémát a kútvizekben mérhető vas-mangán-ammóniumion tartalom okozta. Az 5. és 6. táblázatokban a két fő vízbázisnál az üzemelő kutak vizsgálatai alapján kémiai jellegű kifogások alakulását tüntettük fel. A kifogás alapját a kutaknál mindig ja mangán, az ammónium-ion, illetve a vas és mangán együttes megjelenése okozta. Már a két táblázat összevetéséből is jól látható, hogy a déli vízbázis minősége lényegesen rosszabb, azaz jóval magasabb a minden alkalommal kifogásolható minőségű vizet szolgáltató kutak száma. (Dr. Homonnayné és tsai.) Az elkövetkező évtizedek fejlesztési terveinek meghatározásakor azonban nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy már a Szentendrei-szigeten sem található egyetlen olyan kút sem, melynek vizéből nagypontosságú műszerrel ne lehetne mérni, illetve kimutatni mangánt. Partiszűrésű kútjainknál a Duna hidrológiai és mederállapotában bekövetkezett esetenként és helyenként kedvezőtlen változások miatt, a háttér felől érkező víz minőségének a jelentősége növekszik. Ez különösen veszélyes azokon a területeken, ahol a háttér felől érkező víz ipari vagy mezőgazdasági tevékenység hatására erősen szennyezett. A szennyeződési folyamat egyes területeken már rutin vizsgálatokkal is nyomon követhető kútjainkig. A szerves mikroszennyezők, fémmikroszennyezők mérése további problémákat fedhet fel, feltárva a nem, vagy nehezen bomló, s a talajban migráló szennyeződések vízbázisainkat veszélyeztető hatását. 2.3. Esztétikai minőség Másodlagos folyamatok során alakul ki a fogyasztói panaszok 70%-át okozó hálózati üledék. Ez jelenleg a főváros ivóvíz minőségének legkritikusabb pontja, mely a közvetlen esztétikai jellegű problémákon túl komolyan veszélyeztetheti a víz bakteriológiai minőségét is, hisz baktérium újraszaporodásá6. táblázat Kémiai komponensek alapján Kút db mindig jí mmdi, kifognikutak száma Ráckevei telep 27 — 27 Szigetújfalui telep 11 10 — Tököli telep 5 3 2 Halásztelki telep 19 9 5 Csepeli telep 17 6 5 Szigetszentmiklósi telep 7 3 2 összesen 85 31 41 nak góca lehet. Mértéke elérte azt a kritikus pontot, ami mellett a legkisebb nyomás vagy áramlási irány változás ezt az üledéket a fogyasztóhoz juttatja. Ez tükröződik a panaszbejelentésekben is. Korábban a területileg elszórtan jelentkező, egy-egy ingatlannál fellépő vízminőségi panasz volt a jellemző. Ezt felváltotta a nagyobb területet érintő, "üledékességre" utaló panasz. Ezen üledék fő alkotója minden esetben élő vas-mangán baktériumok tömege, s azok elhalt, elásványosodott váza, azaz vas-mangán oxidok. Oka egyértelműen vízadó rendszerünkben keresendő, hiszen a kialakulásában szerepet játszó vas-mangán baktériumok, s az életfeltételeiket képező oldott vas-mangán és a szerves anyag már kútvizeinkben is megtalálható. A hálózati üledék eltávolítása nagy átmérőjű vezetékek, elosztóhálózat mosásával, esetenkénti öblítésével időszakosan megoldható - s ez nélkülözhetetlen is mindaddig, míg az üledék az ivóvízhálózatban megtalálható - megoldást csupán új kezelőmű megépítése eredményezhet. A fogyasztóknál jelentkező íz- és szagpanaszok részben szorosan összefüggnek a hálózati üledék jelenlétével, ugyanis az abban megtelepedő élő szervezetek bomlása speciális szaghatásokat okozhat. A szagpanaszok másik forrása a Duna vízminőségének alakulásában, a felszíni tisztítómű technológiájában található. Bár a tisztavíz minőségében az elmúlt években jelentős javulást értünk el, igen fontos, hogy a felszíni tisztítómű technológiája kiegészüljön olyan technológiai lépcsőkkel, melyek jobban alkalmazkodnak a nyersvíz minőségéhez. 2.4. Biológiai minőség Az előző fejezetekben jelzett abiotikus tényezők - melyek a terület általános szennyezettségére utalnak - magyarázzák a kútvizekben észlelt erőteljes biológiai tevékenységet, mely azzal jellemezhető, hogy ideális feltételeket teremt a mikroszkopikus biológiai módszenei kimutatható vas-mangán baktériumok számára. Ezek az élőlények több-kevesebb mennyiségben a főváros minden partiszűrésű kútjában megtalálhatók. Tipikus gradiens szervezetek, az oxidált és redukált környezet közötti szűk ökológiai sávot foglalják el. Mikroaerofilek, az életműködésükhöz szükséges energiát a vas- és/vagy mangántartalmú szervesanyagok átalakításából nyerik, miközben vas- és/vagy mangántartalmú vegyületek csapódnak ki sejtjeik körül. Az élőlények jelentős része a gépházaknál alkalmazott klórozás hatására elpusztul, illetve a szállítás során kiülepedik. Elhalt vázaik, kitartó sejtjeik, cisztáik és az ellenállóbb fajok azonban átvészelik a vegyi és mechanikai gátakat és a hálózatba is bekerülhetnek, s ott másodlagos folyamatok előidézője lehet. E másodlagos folyamatok részben esztétikai problémákat okozhatnak, részben táptalajként szolgálhatnak egyes baktériumok számára, baktérium újraszaporodási gócokat képezve. (Homonnay és tsa., 1991.)
