Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
3. szám - Homonnay Andrásné: A budapesti ivóvíz minősége és az azt kialakító tényezők
170 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF ., 1 . SZÁM A budapesti ivóvíz minősége és az azt kialakító tényezők Homonnay Andrásné Fővárosi Vízművek 1566 Budapest, Pf. 512. KivonatKulcsszavak: A szerző a cikkében ismerteti a Fővárosi Vízművek ivővízrainőség ellenőrzőrendszerét. Az ennek eredményeként rendelkezésre álló több tízéves adatsor alapján jellemzi a Budapest részére szolgáltatott ivóvizet, kiemelve a vízminőségi problémákat. Rámutat az azt kialakító tényezőkre, a kivédés lehetőségeire, a jövő feladataira. ivóvíz, minősítési rendszer, vízművek, ivóvíz 1. Vízvizsgálati és minősítési rendszer A Főváros részére szolgáltatott ivóvíz minőségének vizsgálata mintegy 100 éves múltra tekint vissza. A legelső közlemény 1895-ben jelent meg a vezetékes víz mikroszkopikus minősítéséről (Istvánffy, 1895). A Vízművek saját laboratóriumában az 1930-as évek elejétől őrizünk kémiai vizsgálati anyagokat. 1953-ban indult meg a rendszeres bakteriológiai vizsgálat, ami 1964-től hidrobiológiái, 1977-től víztoxikológiai, s 1986-tól radiológiai vizsgálatokkal egészült ki. A laboratóriumi rendszer fejlődésével párhuzamosan növekedett a feldolgozott minták száma is. Ennek eredményeként 1992 évben 14 089 vízmintát vizsgáltunk a termelt és szolgáltatott ivóvíz minőségének ellenőrzésére. E vizsgálatokat kiegészítik a vízkezelési eljárások technológiai irányításához szükséges laboratóriumi mérések, a vízellátás alapját képező' Duna naponként két mintavételi ponton végzett vizsgálata, s a hossz-szelvény mentén nyolc ponton végzett toxikológiai minősítések rendszere. Folyamatos mérőműszerekkel és naponta több minta alapján minősítjük a három fő betáplálási ponton (Főtelepi, Békásmegyeri, Csepeli gépházak) az elosztó hálózatba kerülő vizet. Az. /. táblázatban tüntettem fel azt, hogy a minta származása szerint, hogy alakul a vizsgálandó jellemzők köre. E nagyszámú és széles spektrumú adatbázis értékelése teszi lehetővé az ivóvízminőség szempontjából döntő és szükséges beavatkozások meghatározását. A jövő szempontjából pedig igen fontos, hogy több éves vizsgálatsorozat alapján felfedjük a környezetben végbemenő változások irányát, s az azokat befolyásoló tényezőket. Különös jelentősége van ennek napjainkban, amikor a Főváros vízellátásának alapját képező Duna Budapest feletti szakaszán olyan nagy arányú beavatkozások történnek, melyek a folyót és annak környezeti állapotát érintik. 2. Sokéves adatsorok értékelése Fővárosunkban a fogyasztóhoz kerülő víz oldott ásványi sótartalma alapján kifogástalan, bakteriológiai minősége kielégítő, legtöbb probléma - s a jogos fogyasztói panaszok is erre utalnak - a hálózati üledék kiala1. táblázat Vizsgálat jellege Minta származás Klasszikus kémiai Bakieri o)ógiai D. ,. . . ToxjkolóBioJogai giai Radiológiai Duna + + + + + Kútvíz Északi telepek + + + Déli vízbázis + + + Peremkerületi + + + Felszíni víztisztítás + + + Gépházak + + + + + Elosztó hálózat + + Egyéb vizsgálatok (figyelőkút kísérletek stb. + + + Technológiai ellenőrző vizsgálat óránként kulásával, az ivóvíz esztétikai tulajdonságaival kapcsolatos. 2.1. Bakteriológiai minőség Az 1992. éves adatok alapján bakteriológiai szempontból a fogyasztókhoz kerülő víz 9,96%-a kifogásolható. E minőség kialakulása hosszú távú, sok irányba ható folyamatok eredménye. A 2. táblázat az elmúlt 20 év bakteriológiai kifogásainak alakulására utal a következők szerint: - Az első jelentős minőségjavulás a 70-es évek második felére érezhető. Ekkorra épült ki az a biztonságosan és megfelelő hatékonysággal üzemelő klórozó rendszer, mely a nyersvíz oldalról biztosította a megfelelő fertőtlenítést. A fertőtlenítésre felhasznált klórmennyiségek alakulását a 3. táblázat tartalmazza. E klórmennyiségek adagolását a 4. táblázatban megadott automatikus klórozó berendezések végzik. - A 80-as évek elején, a nagy lakótelepek építésének időszakában, feltehetőleg azzal összefüggésben, bi-
