Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Hírek - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1992. szeptember 6-án Szegeden megtartott, 75. éves fennállását ünneplő jubileumi közgyűlésről - IAHS Nemzetközi Hidrológiai Szövetség tájékoztatója - Nekrológ

HÍREK 125 lyozás hatásával összefüggésben, és célszerű, korszerű eszközökkel szimulálni olyan extrém eseteket, amelyek még nem fordultak elő', de még eló'fordulhatnak. 6. Összetett feladatoknál, és hosszabb szakaszokon a beavatkozások eldöntéséhez ajánlatos alkalmazni a fizikai és matematikai modellek együttes eredményeit. 7. A kiskörei hatásvizsgálat módszerét felhasználva a csatornázott folyószakaszokra átfogó hatásvizsgálatot célszerű készíteni, amelynek széles körű társadalmi, szakmai megvitatása és ismertetése szükséges. 8. A tiszai holtágak tulajdonviszonyainak rendezésével párhuzamosan rehabilitációs lehetőség feltárását az érdekeltek bevonásával kell folytatni, és a holtágak jövőbeni használatát közösen célszerű meghatározni. 9. Az árvízi, hidraulikai követelményekkel összhangban a folyók hullámtereinek további erdősítése szükséges, a természetvédelem (az állatfajok migrációja), az üdülés, vizi turizmus szélesítése és fejlesztése érdekében. Ezek jogi akadályait el kell hárítani. 10. Az állami tulajdonban, vízügyi kezelésben lévő egyes nagyobb összefüggő területek hasznosítását korlátozó intézkedés nehezíti a kiskörei tározó esetében. A kérelmezett területekre vonatkozó döntés minél hamarabb meghozandó. 11. Az egészséges ivóvízellátás reális igényének kielégítésére irányuló kormányprogram tervezett ütemű megvalósítása a kutatás eddiginél lényegesen nagyobb mértékű finanszírozását igényli. A pénzügyi eszközök forrása, a készletek használata címén beszedett vízkészlethasználati díj lehet. 12. A kutatás területén támogatni szükséges — a talaj és rétegvízhálózat-figyelés fejlesztését, — a komplex geofizikai-hidrogeológiai-geodinamikai-vízminőségi és izotóp vizsgálatok végzését, — az analitikus és numerikus számítógépes vizsgálatokhoz szükséges hardware biztosítását. 13. Az üzemeltetési tevékenység rangjának elismerése érdekében már az oktatásban azonos súlyt kell kapnia az üzemviteli témáknak a tervezési-fejlesztési témákkal. 14. Tekintettel arra, hogy a jövőben a vízművek intenzív fejlesztési szakasza következik, szükséges az üzemeltetési és minőségjavítási kutatási-fejlesztési tevékenység beindítása. 15. A vízbázisvédelem felelősségi körét az új törvényekben egyértelműen és félreérthetetlenül meg kell határozni. 16. Mind a reális helyzetértékelés, mind a rekonstrukciós tevékenység előkészítése szükségessé teszi a vízveszteségek valós értékének meghatározását. Ehhez feltétlenül szükséges a megfelelő mérőrendszer kifejlesztése. 17. A vízanalitika eredményességének növelése érdekében az ellenőrző mérések, továbbá a mikrobiológiai vizsgálatok széles körű bevezetése szükséges. 18. A kedvezőtlen minőségű alföldi rétegvizek hatékony és gazdaságos kezelése kívánatos, a helyi adottságoknak megfelelő (pl. vákuumos gáztalanítás, ioncsere és abszorpciós eljárás, UV-besugárzás, klórdioxid. biológiai módszerek) a korszerű technológia bevezetése. 19. Az újabb propagált és terjesztett „házi vízkezelő" berendezéseket csak az előírt egészségügyi és műszaki ellenőrző vizsgálatok és minősítés kedvező eredménye után legyen szabad forgalmazni. 20. A használt hévizek visszasajtolásának elhelyezését tovább kell kutatni (félüzemi kísérletek végzése, műszaki-gazdaságossági számítások kimunkálása.) 21. A hévíztermelés adatszolgáltatásának korszerűsítése és adatbank felállítása szükséges. 22. Sürgető feladat a jelenlegi fürdők egész rendszerének korszerűsítése (medence, vezetékek, épületek, vízminőség stb.). 23. A hévíz komplex hasznosításának fejlesztése és ártalommentes elhelyezése elsőrendű feladat. 24. A klórral nem kezelhető vizek kezelésének kutatása haladéktalan feladat. 25. Sokkal nagyobb erőfeszítések teendők a talajvizek minőségének megismerésére, az emberi beavatkozások hatásának tisztázására, a talajvíz fölötti térben, és magában a talajvízben lejátszódó különböző átalakulási folyamatok törvényszerűségeinek megállapítására, mert ez a talajvíz alatti víztér tisztaságát és alapvető védelmét szolgálja. 26. A talajvíz mennyiségi és minőségi kérdéseit lehetőleg együttesen és átfogóan, a teljes környezeti rendszerbe illesztve ajánlatos vizsgálni és tárgyalni, ezért nagyon fontos, hogy a különböző tudományágak szakemberei összefogjanak és alkotó módon együttműködjenek. 27. A felszíni vizekhez hasonlóan a felszínalatti vizekre kiterjedően is nemzetközi együttműködésre van szükség, mert Magyarország felszín alatti vizei az összes szomszédos állam területére átnyúló nagyobb hidrodinamikai rendszer részét képezik. 28. Az illetékes szervek nyújtsanak anyagi fedezetet az elmúlt aszályos évtized következtében előállt káros mértékű talajvízszint-csökkenés okainak és hatásainak részletes kutatásához. 29. Átfogó mérőrendszert kell kialakítani a felszínalatti aerációs zónában lejátszódó folyamatok vizsgálatára, a különböző szakterületek mérőrendszereinek összehangolásával, a vízminőség szempontjából. 30. A települések alatti talajvíz káros mennyiségi és minőségi változásainak elkerülése végett a meglévő szakirányú műszaki irányelveket ki kell terjeszteni a települések teljes környezeti infrastruktúrájára. 31. A talajvíz-hasznosulás és hasznosítás kutatását újra kell szervezni. Fel kell újítani és fejleszteni kell a monitoring rendszert. Az ország néhány jellemző területén célra orientált, komplex vizsgáló állomást kell felállítani. 32. A mezőgazdasági termelés érdekében az ország különböző termőtájain célszerű lenne az optimális talajvízszintet, és az ezzel elérhető terméseredményeket vizsgálni (növény, talaj kapcsolata). Sokkal nagyobb figyelmet és támogatást érdemelnének a talajvíz és a növények kapcsolatára, kölcsönhatására irányuló kutatások. 33. A talajcső-rendszerek vízpótlásra történő felhasználását szervezett keretek között célszerű megoldani. A talajcsövezett területek esetleges felparcellázását követően is biztosítani kell a rendszer egységes működését. 34. A talajvíz-hasznosítás jobb megismerése érdekében az országban található, talajvízből táplálkozó vízművek (vízkivételek) víztermelési adatait, és a talajvízkészlet alakulását fel kellene mérni.