Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Elek Sándor: Az agrár-struktúrapolitika vízgazdálkodási vonatkozásai

ELEK S.: Az agrár-struktúrapolitika 121 kétséges, hogy átalakulóban lévő nemzetgazdaságunkban jelen helyzetében mindez komoly feladatot ró mind a vállalatokra, illetve vállalkozókra, mind pedig az illetékes hatóságokra és államigazgatási szervekre, műszaki, gazdasági, szemlélet-formálási és jogszabályalkotási, ill. -alkalmazási szempontból egyaránt. Mindebben igen hasznos támaszaink lehetnek a különféle szakmai társadalmi szervezetek is. A szántóterület csökkenése, a földtulajdon viszonyok változása, a magánbirtokok, az átalakult szövetkezetek megjelenése, az élelmiszeripari vállalatok privatizálása, új feldolgozók létesítése következtében a termelés kockázat-érzékenysége nő. A kockázat csökkentés eszközei sorában a vízgazdálkodási eszközök a jövőben várhatóan felértékelődnek és ezáltal a vízi-infrastruktúra fejlesztésének igénye is erősödni fog. A versenyképes agrártermelés hatékonyságát jelentős mértékben meghatározza az infrastruktúra fejlettsége. A termelési szerkezet alakulása ugyanakkor alapvetően befolyásolja az infrastruktúra szükségességét, ezen belül a vízgazdálkodás szerepét és jelentőségét. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerfeldolgozás során keletkező általános és technológiai eredetű összes veszélyes hulladék közel felét az ártalmatlanítás, illetve elhelyezés szempontjából igen problematikus szennyvíz-iszapok képezik, de az okszerű vízfelhasználás nemcsak a tetemes frissvíz-igény folytán, hanem egyéb szempontok miatt is fontos, üzemeink vízgazdálkodási magatartása a környezetvédelem egyik fontos tényezője. E téren (az okozott terhelés csökkenő sorrendjében) különösen a hús-, a baromfi-, a tej-, a konzerv, továbbá a cukor-, a szesz-, a növényolaj, valamint az ÁTEV üzemeknek van mit tenniük, elsősorban a különféle vízvisszaforgatási és más víztakarékos technológiai és higiéniai (tisztítási) megoldások elterjesztése, a szennyvizek célszerű hasznosítása, a technológiai hulladékok szennyvízbe jutásának minimalizálása révén. Rendkívül fontos az is, hogy az elmúlt évtizedekben létesült, ill. rekonstruált, de rosszul értelmezett takarékosság miatt többnyire a megfelelő infrastruktúrát nélkülöző élelmiszer-feldolgozó üzemeink mind több intézkedést tegyenek vízgazdálkodásuk korszerűsítésére, az ivóvíz-felhasználás optimalizálása és a kibocsátott szennyvíz okozta környezetterhelés csökkentése érdekében. Az agrár-ágazat — termelési — szervezeti és — tulajdonosi struktúrájának átalakítási folyamatában ezért egyaránt meghatározóbb szerepet kell kapjon az okszerűbb vízgazdálkodás. A termelés terén az egyik alapvető vízgazdálkodási feladat a termelési kockázat jelentős csökkentése, a termelés stabilitásának, biztonságának fokozása vízrendezési, vagy öntözési eszközökkel (káros vizek levezetése, hiányzó víz pótlása stb.) A szervezeti átalakulások vonzataként az új tulajdonosok, az átalakult szövetkezetek, a magángazdálkodást választók „birtokátalakítási" igénnyel fognak megjelenni: új táblásítás, új földúthálózat stb. válik szükségessé. Ez a területi vízrendezésre, a vizek felszíni lefolyásának szabályozására egyaránt hatással lesz. A tulajdonosi átstruktúrálódás következményeként, az önállóság igénye növekedni fog, vagyis a saját tulajdonú vizek, vízkészletek, s ehhez kapcsolódó vízművek (önálló vízkivételi művek, kis víztározók, kutak) keresése felerősödik. A vízszolgáltatási tevékenység saját kézbe vétele, az állami, vagy termelőtől elkülönült vízszolgáltató szervezetek kiszorítása a vízellátó rendszerekből már napjaink jelensége. A Földművelésügyi Minisztérium a jövőben is részt kíván venni a termelők vízgazdálkodás-fejlesztési törekvéseinek, beruházásainak részbeni finanszírozásában. Szándékunk az, hogy pénzügyi forrásainkat minél stabilabbá, támogatásunkat céltudatosabbá és megbízhatóbbá tegyük. A privatizációs bevételek egy részéből 1993. évtől kezdődően mezőgazdaság-fejlesztési alap működtetésére kerül sor. Ezzel is szeretnénk a beruházás-támogatási lehetőségeinket növelni, hatékonyabbá tenni. Megköszönve figyelmüket, magam és a tárca vezetése nevében a 75. éves jubileumhoz gratulálok és az elkövetkező évekre további sikeres munkálkodást kívánok. Egyidejűleg kérném a Tisztelt Magyar Hidrológiai Társaságot, annak vezetőit, központi szakosztályait és területi szervezeteit, valamennyi szakemberét, hogy a jövőben változatlanul - a termékpálya egészét tekintve - segítsék az élelmiszergazdaságot, tájékoztatással, a társadalmi kapcsolatok bővítésével, minden rendelkezésükre álló szakmai eszközzel. Water management aspects of restructuring in agriculture Elek. S. Abstract: Agricultural production has become increasingly sensitive to risks. Among the measures aimed at minimizing this risk those related to water management are likely to assume greater significance in the future which, in turn, will boost the demand for developing the water infrastructure. Competitive agriculture depends to a large extent on the development level of the infrastructure. Owing to raisinterpreted cost saving attitudes, most food processing industrieshaveno proper water infrastructures. Thusit isextremely important for them to implement the necessary measures for modernizing their water management practices, for optimizing drinking water consumption and for reducing the environmental impacts caused by the wastewaters discharged. Keywords: Water management in agriculture. agrarian policy, environmental protection. ELEK SÁNDOR A Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A minisztérium képviselője a Magyar Hidrológiai Társaság jubileumi közgyűlésén.