Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László: A Veszprém megyei Torna patak áthelyezése

KALICZKA L.: A Veszprém megyei Torna patak áthelyezése 111 regi vasúti pályatest UJ zagytér r

egi Torna körút új vasúti pa'luatesi új Torna patak l,nedéj Padragi\ \víiiárlc ábra. Atnézetes helyszínrajz a meder át helyezésről resztszelvényen kellett ábrázolni a leendő meder és a vasúti pálya földművét is. 2.2. Talajmechanikai alapadatok A meder nyomvonalának talajmechanikai feltárása, a tervezett nyomvonalon 100-200 m távolságonként mélyített fúrásokkal történt. A fúrások mélysége, sajnálatosan nem minden esetben érte el a leásás tervezett mélységét, és alig volt néhány pont, ahol a leásás tervezett mélysége alá nyúlt volna. Ki kell emelni a 26+520 km szelvényben készült feltáró fúrást, amely mélysége a tervezett 8,0 m leásás mellett mindössze 3,0 m volt, mert a fúró elakadt. E szelvény sekély mélységű feltárása a földmű tervezőjét alapvetően téves feltevésre vezette (altalaj: VVII. oszt. kőzet), amelynek a kivitelezés során súlyos következményei lettek. A fúrási adatok értékelése során, a viszonylag sekély fúrásokat sem a talajmechanikai alapadatokat végző szervezet, sem a földmű tervezője nem minősítették. Meg kel! állapítani azt is, hogy a tervezett 5-12 m bevágási mélységeknél és 30-70 m széles bevágásoknál nem elégségesek csak a földmű tengelyében végrehajtott fúrások. Szükséges a bevágási keresztszelvény rétegeinek teljes feltárása. A bevágási földmunka csak ily mértékű feltárás alapján tervezhető a megkívánt biztonsággal. A vizsgálatok értékelése során, a viszonylag sekély fúrásokat a talajmechanikai vizsgálatot végző szervezet különösebben nem minősítette, nem indokolta. A talajmechanikai vizsgálatok alapján az áthelyezésre kijelölt nyomvonal alsó szakaszán (Kolontár községtől keletre a közútig) a térségre jellemző szemcsés, homokos kavics, iszapos kavicsos homok talajösszctélelt adták. A korrekció középső szakaszán általában sovány agyag található, jelezte a szakvélemény. Talajvíz a terepszint alatt 1-2 m mélységben található, helyenként iszaplencsékkel. A talajmechanikai szakvélemény szerint a kialakítandó bevágások 1:1,5 rézsűhajlással képezhetők ki. Talajvíz nem okoz gondot. Sajnos a talajmechanikai adatok csak kis részben voltak helyesek, a munka végrehajtása során a talajmechanikai feltárás nem kielégítő adatai miatt a kiviteli költségeket és a kiviteli időt is jelentősen megnövelő akadályok jelentek meg. (Ezekről a következő fejezetekben részletesebben lesz szó.) A földmű tervezésénél a nagyon rövid, 3 hónapos tervezési idő lehetőséget sem adott a talajmechanikai adatok mélyebb elemzésére. Indok sem volt arra, hogy kétségek merüljenek fel a talajmechanikai adatok helyességét illetően. 2.3. Hidrológia 2.3.1.. A Torna patak a Bakony hegység nyugati részének legnagyobb vízfolyása, 500 km

2 vízgyűjtőterülettel. Az áthelyezésre kerülő mederszakasz alsó végpontjához tartozó vízgyűjtőterület 170 km

2. 2.3.2. Az áthelyezésre kerülő meder kiépítési méreteit a következő szempontok alapján kellett meghatározni: - a meder kiöntés nélkül vezesse ki Ajka város területéről az 1 %-os árvízi vízhozamot, - a vasútvonal közelsége miatt a mértékadó árvízszint max. 1,0 m-re közelítheti meg a vasútvonal töltésének koronaszintjét, - árvízi vízhozam ne okozzon káros kimosásokat, - a kisvízi mélység 30 cm körül alakuljon.