Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
2-3. szám - Csókás János–Török Ferenc: A maximális homokmentes kútvízhozam meghatározása geofizikai fúrólyukszelvények alapján
CSÓKÁS J.—TÖRÖK F.: A maximális homokmentes kútvízhozam 71 k 10 ms K 10"m ! <.00 soo SPIOmV Rflm 0 20 M 60 J0 Int 10^ imp/pí» t i'I S0mV/7cm l.all 6s Vonts 7m/perc TG tmax)s 32,5 mm TG(min) = 0,0 mm R m = 10,1ohmm 4. ábra. A K—585. sz. fúrás mért és szí/yletesitett szelvényei Megjegyzés: a K—576. sz. kútnál a számítottés a tényadat közötti nagy eltérés kútkiképzési hibával magyarázható, ugyanis azonos rétegből és azonos szűrőhosszal termel, mint a K—575. sz. kút, amelynél viszont jó az egyezés. A K—580. sz. kút esetében is hasonló a helyzet, itt az építés idején felvett visszatöltődésmérés 0,75-ös hatékonyságot, azaz gáthatást mutatott. 4. Korszerűsítési javaslat A vízkutató fúrólyukak szelvényezése az említett mérőkörökkel, (SP, R t t°<*, RJ><\ TG, esetleg hőmérséklet) gyorsan kis költséggel elvégezhető és az optimális vízadó zónák kijelölhetők. A fúrólyukszelvényező berendezések és a számítógépes értékelés fejlődése azonban újabb módszerek alkalmazását is lehetővé teszi. Ilyenek például a kettős indukciós-, a kettős laterolog-, a gerjesztett potenciál, a kompenzált sűrűség-, a neutron-, a mikro- és a lyukbőség szelvényezés. Ezek felhasználásával más hidrológiai paramétereket is meg lehet határozni a szelvények alapján. Ilyenek a vízminőség, vagyis a teljes oldott sótartalom, a kloridtartalom, a keménységi index, az agyagosság. Üjabb helyi összefüggéseket lehet felállítani pl. a szivárgás tényezőre, az agyag- és a shale tartalomra (agyag + homokliszt) (Alger, 1989), a kavicsolás minőségére (Neal, 1984). A vízminőség gyors meghatározása már a kutatás közben, továbbá a környezetvédelem valószínűleg sok esetben megéri a korszerűbb geofizikai kutatás költségeit, amely az egyéb kutatási és feltárási költségeknek általában csak tört százalékát teszi ki. 5. Összefoglalás A Darcy-féle szivárgási egyenlet ós a Kozeny-féle permeabilitás formula hasonló. A fajlagos ellenállás formációtényező és a hézagtérfogat fúrólyukszelvényekből kiszámítható. A formációtényező és az effektív szemcseátmérő, továbbá az egyenlőtlenségi együttható és a hatékony szemcseátmérő egymással függvénykapcsolatba hozható, melyekből a tortuózitás és a fajlagos felület, továbbá a kritikus szivárgási sebesség, valamint az optimális hozam és a szivárgási tényező minden vízadó elektro-fáciesre fúrólyukszelvények adataiból kiszámítható. Hidrológiai és kőzetfizikai alapon belátható, hogy a belső szuffúzió megindulása a szemcseméret-eloszlástól függhet, a szivárgási tényezőtől valószínűleg nem függ. A kritikus szivárgási sebesség meghatározását mind elméleti, mind tapasztalati alapon ajánlatos a hatékony szemcseátinórőre alapozni, ugyanis a szivárgási számításokban a vegyesszemű halmazok jellemzésére mind a szemcseméretet, mind az eloszlást egy1 aránt kifejezésre juttató Kozeny-féle hatékony szemcseátmérő alkalmazása javasolható (Kovács, 1972). A hatékony szemcseátmérő annak a gömbhalmaznak az átmérőjével egyenértékű, amelyből felépített azonos szemcséjű halmazban azonos tömörség esetén a szemcsék felülete a tényleges eloszlású gömbhalmaz felületével egyenlő. A tanulmányozott termelő kutak esetében a tényadatok és a fúrólyukszelvényekből számított maximális vízhozamok többsége jó egyezést mutat (K—564, —570, —575, —583, —585). Ahol eltérés adódott, ott az kútkiképzési okokra vezethető vissza (K—576, —580).
