Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Csókás János–Török Ferenc: A maximális homokmentes kútvízhozam meghatározása geofizikai fúrólyukszelvények alapján

66 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM A maximális homokmentes kútvízhozam meghatározása geofizikai fúrólyukszelvények alapján Az édesvíz (ivóvíz) kutató fúrólyukak geofizikai szelvényeinek analízise az optimális vízadó szakaszok kijelölésére, a vízadó képesség és a vízminőség meghatározására irányul. Eltérően a sósvíz (szénhidrogén) tárolóktól, a formáció faktor három tényezőtől: a porozitástól, a formációvíz fajlagos ellenállásától ós az effektív szemeseátmérőtől is függ. Az optimális hozamot a kútparamétereken kívül a kritikus szivárgási sebesség határozza meg, mely a Koieny-féle hatékony szemcseátmérő függvénye. Fúrólyukszelvényekből meghatározható a formációtényező, a Hazen-féle mértékadó — és a Koíeny-féle hatékony szemcseátmérő. kútvízhozam, fúrólyukszelvényezés, kritikus szivárgási sebesség, hatékony szemcse

; átmérő, formációtényező, természetes gamma-, természetes potenciál szelvény Csókás János Miskolci Egyetem, 3515 Miskole-Egyetemváros, Török Ferenc Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek, 5001 Szolnok, PM 9, Kivonat: Kulcsszavak: 1. Bevezetés Jász-Nagykun-Szolnok megye 5608 km

2-es területe az Alföld középső részén, zömmel sík térszínen helyezkedik el. A napjainkig közel 3000 vízkutató fúrás adatai alapján elmondható, hogy 6 kisebb tájegységének vízföldtani ismeretessége sok tekintetben a részleteshez közeli. Ennek ellenére érik meglepetések a beruházókat és üzemeltetőket még az ivóvízbeszerzés szempontjából elsősorban számításba jöhető negyedkori rétegek esetében is. A gond ott kezdődik, hogy a kútszűrő méretezéséhez nélkülözhetetlen szemeloszlásvizsgálat általában elmarad, vagy azért, mert az előírt magvétel mélysége nem megfelelő, vagy, mert rossz a magkihozatal. A lőtt oldalfalmintavétel is inkább makroszkópos vizsgálatra alkalmas. A megyei vízmű a VITUKI által készített (1983—86.) vízbázisrekonstrukciós program megvalósítása során, az áramlásvizsgálatok, a visszatöltődés és nyomásemelkedés mérések adatai alapján már jelentős lépést tett a minőségi kútátvételek egzakt feltételei biztosításában. A Kútjavítás K + F (1986—89.) KVM ágazati program keretén belül az NME—Miskolc és a vízmű a jászberényi területre dolgozta ki azt a következőkben ismertetésre kerülő módszert, melynek lényege, hogy a kútlétesítés során a 9/1973. KFH-utasítás alapján kötelezően elvégzendő mélyfúrás — geofizikai mérésekből számítja a homokmentes maximális vízhozamot. A várható kútvízhozam és a kúthatékonyság egzakt mérése — számítása már jelentős segítség minden beruházónak ahhoz, hogy esetleges kivitelezői hibákat ne lehessen a rossz vízföldtani viszonyokkal indokolni. Az igazsághoz tartozik, hogy a módszer „helyszíni" gyors alkalmazása csak tájékoztató adatot nyújt. Az irodai feldolgozás azonban párhuzamosan végezhető a szelvények mélységillesztésével, olcsó, programozható, tudományos-zsebkalkulátor segítségével. A téma 1989. május 30-án Szolnokon tartott MGE—MHT közös vitaülésen szerzett tapasztalat, hogy a geofizikusok a szivárgás hidraulikai, a hidraulikusok a geofizikai apparátust kezelték nehezebben. A mindkettőhöz értő kollégák a gyakorlat oldaláról vitatták a szélesebb körű alkalmazhatóságot. Tudomásunk szerint azonban tömeges próbaszámítást még nem végeztek. Az eljárás levezetése, közzététele talán segít az érdeklődés felkeltésében. 2. A kritikus szivárgási sebesség meghatározása Laza porózus víztároló rétegekben áramló víz hatására a kőzetszemcsék felületén csúsztató feszültségek ébrednek, amelyek a pórusok átmérőjénél kisebb és a teherviselésben részt nem vevő szemcséket magukkal sodorhatják. Kijelölhető tehát egy olyan vt

r kritikus határsebesség, amelynél a D

I

S, vagy az ahhoz közel álló D

e = D

1

0 (mm) átmérőjű Hazen-féle mértékadó szemcsék mozgása megindul. A meg nem támasztott kőzetszemcsékre ható erőkből megadható a D

1

0 átmérőjű szemcsék megindulásához tartozó kritikussebesség (Schmieder, 1975): v

k

r = 2\D~ (1) A kútvizsgálatok és a laboratóriumi mérések arra utalnak, hogy a Z)

1

0 mértékadó, vagy más néven