Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

1. szám - Kelemen Krisztina: Fitoplankton vizsgálatok a Tisza szolnoki szelvényében

KELEMEN K.: Fitoplankton vizsgálatok a Tiszán 55 1. táblázat folytatása Phacotus lentioularis (Ehr.) Stein Scenedesmus acuminatus (Lagerh.) Chod. Scenedesmus acuminatus var. tetradesmoides ö. M. Smithí Scenedesmus acutus Meyen Scedesmus bicaudatus Dedus Scedesmus denticulatus Lagerh. Scenedmus ecornis (Ehrenb.) Chodat. Scenedesmus intermedius Chod. Scedesmus intermedius var. acaudatus Hortob. Scenedesmus longispina Chod. Scenedesmus opoliensis Chod Scenedesmus quadricauda (Turp.) Breb. sensu Chod. Scenedesmus spinosus Chod. Schroederia setigera (Schrod.) Lemm Spermatozoopsis exsultans Korschikoff Tetraedron arthrodesmiforme (G. S. West) Wolosz. Tetraedron caudatum (Corda) Hansg. Tetraedron minimum (A. Br.) Hansg. Tetraedron proteiforme (Turn.) Brunnth. Tetraedron trigonum (Nag.) Hansg. sensu Skuja Tetraselmis cordiformis (Carter) Stein Tetrastrum elegáns Playf. Tetrastrum glabrum (Roll) Ahlstr. et Tiff. Tetrastrum heteracanthum (Nordst.) Chod. Tetrastrum staurogeniforme (Schrod.) Lemm. Traubaria triappendiculata Bern. Három ritka taxont találtunk: Lobomonas ampla var: ampla, Phacotus lendneri, Synura globosa. Az összes algaszám az év során 0,072—8,51X10® i/1 között váltakozott (3. ábra). Az egyedszám meghatározása során talált fajszám 7 és 58 között fluktuált, júniusban érte el a maximumot. A fitoplankton legjellegzetesebb tagja a Cyctotella meneghiniana, illetve a hozzá hasonló Centrales rendbe tartozó, általuk pontosan nem determinált fajok. Minden alkalommal megtalálhatók a vízben, sokszor a fitoplankton zömét ezek az algák alkotják (3. ábra). Viszonylag kisebb arányban fordulnak elő május végén és augusztus végétől október végéig. Ekkor a Rhodomonas lacustris és a Chlorococcales egyedei képviseltették magukat a folyóban nagyszámmal, ami az álló és apadó Tiszára jellemző algaegyüttes. Kis termet, gyors szaporodó képesség és nagy produktivitás jellemzi ezeket a fajokat. A Rhodomonas lacustris és a Cryptomonas fajok az utóbbi 10—14 évben szaporodtak el a Tiszában és vízgyűjtőjén. Az 1960-as években még nem volt fellelhető ezen a területen (Uherkovich, 1971). Az algaszám és az a-klorofill koncentráció között szoros összefüggést találtunk, ami annak a következménye, hogy az év során a fitoplanktont viszonylag hasonló méretű algák alkották. Az algaszám és az a-klorofill koncentráció lineáris korrelációjának együtthatója 0,92 volt. Magasabb algaszámhoz általában magasabb fajszám párosult, köztük 0,842 volt a korrelációs együttható. A diverzitás jellemzésére a Shannon-indexet használtuk. A legalacsonyabb érték (1,38) április 5-én alakult ki, amikor szignifikánsan megnőtt a Cyclotellák száma, a legmagasabb (4,2) pedig június 14-én. Ekkor sok faj volt a vízben, s ezek számaránya közel azonos volt. A domináns fajokat télen-nyáron megtaláltuk a Tiszában, csak mennyiségük, illetve méretük változott. Emellett minden évszaknak megvannak a jellegzetes algái. Ilyen a Synura uvella, ami tavaszi-őszi faj, az Actinastrum hantzschii, ami csak nyáron fordul elő. 3. ábra. Az összes algaszám és a Gyclotélla sp. (cf. meneghiniana) számának változása a Tisza 335,4 fkm-es szelvényében (1989)