Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

1. szám - Hegedűs János: A Duna-víz mérgezőanyag-tartalma és annak változása a főváros szennyvizeinek és a folyam méregtelenedési folyamatainak hatására

HEGEDŰS J.: A Duna-víz mérgezőanyag-tartalma 43 négy kilométeres szakaszon szennyvíz nem terheli a Dunát. Ez meglátszik a mintavételi ponton kapott vizsgálati eredményekből is (5. táblázat). A pozitív esetek száma — néhány évet kivéve — mind az alga L—, mind a Daphnia teszt esetében 1651 fkm-i eredményekhez képest lényegesen csökken, de még mindig jóval meghaladja a Budapest felett — 1656 fkm—kapott pozitivitási értékeket. A toxikus anyag tartalom csökkenését mutatja a toxikusság mértékének megoszlási aránya is (6. táblázat). 6. táblázat A kifogásolt minták aránya %-ban kifejezve balpart 1647 fkm-nél A toxikusság mértéke Év Nem Gyengén Közepesen toxikus Erősen Igen erősen 1978 80,6 13,3 6,1 0,0 0,0 1979 85,6 14,4 0,0 0,0 0,0 1980 85,1 14,9 0,0 0,0 0,0 1981 86,7 13,3 0,0 0,0 0,0 1982 96,7 3,3 0,0 0,0 0,0 1983 84,9 12,1 0,0 3,0 0,0 1984 92,7 5,9 1,4 0,0 0,0 1985 95,9 4,1 0,0 0,0 0,0 1986 96,0 4,0 0,0 0,0 0,0 1987 96,9 3,1 0,0 0,0 0,0 1988 98,3 0,0 1,7 0,0 0,0 1989 94,2 5,8 0,0 0,0 0,0 A főváros alatti mintavételi pont, 1635 fkm — Csepel, kishajó átkelő — elég távol — 12 km — van a felette lévő mintavételi ponttól. A Duna-víz felszíne e mintavételi helyen a vizsgálat ideje alatt — 1978—1989 — szinte minden alkalommal olajréteggel volt fedett. A hullámok által a partra kivetett olajtól a talaj felszíne sávokban barnás színű, ragacsos réteggel borított. A folyam itt megint erősen terhelt kommunális és ipari szennyvizekkel, amit a 7. táblázat vizsgálati eredményei is jól mutatnak. A kifogásolt minták aránya megközelíti az 1651 fkm-nél tapasztalt magas értékeket. A toxikusság mértékének megoszlási viszonyait (8. táblázat) viszont kedvezőbb vízminőséget jeleznek, mivel csak négy vizsgálati évben 7. táblázat A kifogásolt minták aránya %-ban kifejezve balpart 1635 fkm-nél Év Algateszt Daphniateszt Legnagyobb pozitív válasz 1978 13,0 27,0 27,0 1979 10,5 18,0 18,0 1980 3,8 11,5 11,5 1981 10,5 0,0 10,5 1982 13,9 0,0 13,9 1983 13,3 0,0 13,3 1984 6,4 8,7 8,7 1985 12,1 2,4 12,1 1986 0,0 6,2 6,2 1987 2,3 0,0 2,3 1988 17,6 0,0 17,6 1989 15,6 0,0 15,6 8. táblázat A kifogásolt minták aránya %-ban kifejezve balpart 1635 fkm-nél A toxikusság mértéke Év Nem Gyengén Közepesen toxikus Erősen Igen erősen 1978 60,0 30,0 10,0 0,0 0,0 1979 71,5 28,5 0,0 0,0 0,0 1980 84,7 14,5 0,0 0,0 0,0 1981 89,5 10,5 0,0 0,0 0,0 1982 86,1 13,9 0,0 0,0 0,0 1983 86,7 11,1 2,2 0,0 0,0 1984 84,9 10,8 4,3 0,0 0,0 1985 85,5 14,5 0,0 0,0 0,0 1986 93,8 3,1 3,1 0,0 0,0 1987 97,7 2,3 0,0 0,0 0,0 1988 82,4 13,2 4,4 0,0 0,0 1989 84,4 15,6 0,0 0,0 0,0 /5%70%5%" 1656 1651 I6Í7 1635 fkm fkm fkm fkm 1. ábra. A négy mintavételi ponton kapott legnagyobb pozitív válasz tizenkét évi átlagának százalékos értékei fordul elő közepesen toxikus vízminőség (Hegedűs, 1984; Hegedűs, 1987; Hegedűs, 1989). Eredményeink összefoglalásaképpen az 1. ábrán a négy mintavételi ponton kapott legnagyob pozitív válasz tizenkét évi átlagának százalékos értékeit mutatjuk be. 4. Összefoglalás A négy mintavételi ponton kapott vizsgálati eredményeket egymással összevetve a következőket mondhatjuk el a Duna mérgező anyagainak jelenlétéről, hatásuk mértékéről és a folyam méregtelenedési folyamatairól: a) A Budapest feletti — balpart, 1656 fkm — mintavételi pontra érkező Duna-víz alacsony kifogásolási százalékú toxikus anyag tartalommal rendelkezik. b) A folyam a balpart 1656—1651 fkm közötti, 5 km-es szakaszon igen jelentős mennyiségű toxikus