Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Böcker Tivadar–Hőriszt György: A Dunántúli-középhegység főkarsztvízszintjének előrejelzése az 1992–2010 közötti időszakra

352 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1952. 72. ÉVF. 5—6. SZAM 10. ábra. A fókarsztvízrendszer vízszállító képessége felett magasabban levő vízszintek. Ilyen vízszintmaximumok vannak: — a Keszthelyi-hegységben, — a Bakony területén Herend, — a Gerecse területén Tata—Tardosbánya, — a Budai-hegységben Páty—Nagykovácsi, és — a Duna balparti rögök térségében. A főkarsztvízrendszer egyes területein a vízszállító képesség alakulását a 10. ábra szemlélteti. A jó vízszállítóképességű területek inkább a szerkezeti vonalakhoz és azok kereszteződéseihez kötődnek [Balla Z. 1967, Rádai Ö. 1969). A szabadfelszínű beszivárgási felületek a hézagtényező magasabb értékeihez kötődnek (11. ábra). Az alacsonyabb értékek mindenütt a nyomásalatti főkarsztvíz területén vannak. 4. Előrejelzések 4.1. A visszatöltődés tapasztalatai Az analitikai elemzés mellett a Dunántúli-középhegység egészére vonatkoztatva a vízmérleg alakulását is megvizsgáltuk. A vízemelések leállításának hatása döntően két szakaszra osztható: — a depresszió mélypontjában a vízszint (nyomás) gyors felemelkedése és a környezet által meghatározott átlagszintre és — a beszivárgás és a maradó vízkivételek pozitív mérlegkülönbségének hatására létrejövő, lassú szintemelkedés, melynek ütemét a meginduló forrásműködések tovább lassítják. Ma, két terület van, ahol — mérések alapján — lehetőség adódik a vízemelések hatását bemutatni. E célból az 1988—1990. években történt tatabányai vízemelés leállításának a hatását vizsgáltuk meg. A 12. ábrán a bányák volt depressziós mélypontjain át megrajzolt, Ny—K-i irányú szelvényt mutatunk be. Megállapítható, hogy a vízemelés megszűnése után a vízszintemelkedés igen gyors, majd a továbbiakban ez lelassul. A csordakúti szivattyúzás megszűnte után az első 30 napban a vízszintemelkedés a Cs—97 észlelőhelyen pl. 22 m volt és csak 4 m járult ehhez a 210-edik napig. Hasonló volt a helyzet a mányi bányánál is. A Má—69. sz. megfigyelőkútban a kezdeti 6 méteres vízszint emelkedéséhez csupán 4 m járult a 210-edik napig. A nagyegyházi vízemelés megszűnését (1990. február) 42 méter vízszintemelkedés követte az első 30 nap alatt. A növekmény a 210-edik napig további 13 méter volt az N—271 jelű észlelőfúrás tanúsága szerint. Érdekes, hogy a vizsgált időszakban, keleti irányban a leállásoknak semmiféle hatása nem volt kimutatható. A nyírádi, fúrtkutas bányvíztelenítés leállítása 1990-ben kezdődött meg. A 3. táblázatban foglaltuk össze a mérési adatokat.