Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
1. szám - Sárváry István: Kísérlet a tatabányai vízemeléseknek nagy átmérőjű kút szivattyúzásaként való értelmezésére
35 Kísérlet a tatabányai vízemeléseknek nagy átmérőjű kút szivattyúzásaként való értelmezésére Sárváry István Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ 1095 Budapest, Kvassay Jenő u. 1. Kivonat: A tatabányai szónbányák művelése során a karsztvízkiemelósek vízhozama az 1920-as évektől 1979-ig folyamatosan növekedett. A szerző a vízkiemelés hatását nagy átmérőjű kút próbaszivattyúzásának hatásával azonosította: az egyes, több éves időszakok nagyjából azonos bányavízkiemelési mennyiségeit „szivattyúzási lépcső"-nek tekintette. A vízszintsüllyedések a vártnak megfelelően csaknem körszimmetrikusan alakultak ki, a szivattyúzások helyétől mórt távolság és a szivattyúzási vízhozamösszegek függvényében. A szerző a vizsgálati módszer általánosabb alkalmazására lát lehetőséget, amelynek előnye a bányavízemelések várható hatásainak előrejelezhetőségében mutatkoznék. Kulcsszavak: Karsztvizek, kúthidraulika, bányavízkiemelés A tatabányai szén-medencében a bánya-vízemelések térben és időben állandóan változnak. A térbeli változások hatásától eltekinthetünk, ha a vízszintsüllyedéseket a bányától nagyobb távolságra figyeljük. Az időbéli változások szempontjából pedig kiválaszthatunk olyan időszakokat, Bányavizemelés. Im'/percl 1925 19301935 19í07945 7®0 1955 1960 1965 1970 19751980 19 65 ui O lí Q V/M//)////// ////////)///////'///////// lépcső 1925-/6: 10 m 3/p 77777~ y///////////////////////////////////////////, > n. lépcső I9Í.5-Í9: 25 m 3/p '//////////////////////// //////////////Zf//. r-W m. lépcső 1955-59:50 m 3/p '/// 1963-72. 105 ir^/p V 1973-78: ^ Ii2 m'/p ' VAWWWNWwv amelyekben a vízhozamok csak kismértékben változtak, egy adott — átlagosnak tekinthető — érték körül. Ezeket az (átlagosnak tekintett vízhozam körül csak kismértékben ingadozó vízemelóssel jellemezhető) időszakaszokat a hozzájuk tartozó vízhozammal együtt próbaszivattyúzási lépcsők-ként foghatjuk fel. A tatabányai vízemelések grafikonján (1. ábra) a következő hozamlépcsőket lehet kijelölni: Évek 1925— 1945— 1954— 1963— 1963— 1973— 29. 49. 59. 65. 72. 78. „Állandósult hozam" mVperc 10 25 50 95 105 142 1. ábra. A tatabányai vízemelés „lépcsői"Ha a bányavízemelést próbaszivattyúzásnak fogjuk fel, várható, hogy a kasztvízszint-észlelő fúrásokban a fenti időszakok végére többé-kevésbé stabilizálódnak a vízállások. Ideális esetben (porózus közeg, kellő hosszúságú szivattyúzási lépcsők stb.) végrehajtott próbaszivattyúzás során könynyű kijelölni az adott hozamlépcsőkhöz tartozó szinteket. A mi esetünkben ez sokkal nehezebb, hiszen: a) a közeg nem izotróp, minden irányban és ezenkívül térben is mások a hidraulikai paraméterei, b) a karsztvízdomborzat folytán az egyes megfigyelési pontokon a vízszint és az áramlás eredeti iránya is eltérő volt, a távolabbi pontokra a szivattyúzás növekedése csak később terjesztette ki hatását, c) egy-egy „szivattyúzási lépcső" évekig tart, a beszivárgás-változás hatása is jelentkezik a vízszint-görbékben, d) a karsztvízszint-érzékelő hálózat csak az 1960-as évek közepétől kezdve épült ki. Az eredeti vízszintek emiatt ismeretlenek, azokat csak nagy hibával tudjuk megbecsülni, néhány
