Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
5-6. szám - Bognár Attila: A Keszthelyi-öböl egy fokozottan szennyezett régiója bakterioplanktonjának számítógépes analízise
338" A Keszthelyi-öböl egy fokozottan szennyezett régiója bakförioplanktonjának számítógépes analízise SIIÍ4:;ÍB ia noiJaik'E'HiiJoqnv'j lo ^rtla^saovú \e»nÍfiflo«i brr.ii •feMi/p/ ^or-Joil gnin: Bognár Attila 1096 Budapest, Hallét IU 40. V. 63. ®Brtoq»t (Ml* en»<fcneilor»l «iÍT JVC8 otU lf> s-ihabni . v . ; UÍ Tt •» !oi*niTnl nniiibooo vwbnnod isanil.rofl íwin TCÍWS'JTIÍ -/Ji:;)^"" ' OÍU ntlra V> Kivonat: íJa ruorn u aaco A U-i Hau MHMca Ycl bsi.-iííiiJBS ad bna oaiti ütiw vilcub A szerző a Keszthelyi-öbölben a Szent Imre-árok és a Büdös-árok volt betorkollási régiója erősen szennyezett vizének baktóriurti közösségeit számítógépes analízissel tanulmányozta. Az eredmények szerint: a) a baktóriumbióta faji összetétele a Balaton nyílt vizének és nádasainak eddig leírt prokarióta együtteseitől teljesen eltérő társulást mutatott, b) a Micrococcus luteus faj itt csak alárendelt szerephez jutott az anyagforgalomban, szemben a Balaton számos vízi miliőjével, c) a szennyezett vizekre jellemző Aeinetobycter calcoaceticus faj már a mikrobióta figyelemre méltó frakcióját alkotta, d) az Enterobacteriaceae-esalád négy faját lehetett kimutatni: Enterobacter agglomerőns, Esclierichia coli, Kluyvera cryocrescens ós Klebsiella oxytoca. Ez a lelet ugyancsak jelzi e vízrégió fokozott szenynyezettségét. e) az Áquaspirillum delicatum, ez a Balatonból még nem izolált mikroorganizmus a vizsgált terület mikrobaközösségónek jelentős részét képezte. /) az Aeromonasok szórványos előfordulását a Balatonban már több szerző is igazolta. Azonban a iSzent Imre-árok betorkollási régiójában az Aeromonas sobria nagy denzitású domináns populációt alkotott. Ezt a szerepót párhuzamba lehetett állítani az Aeromonas sobria izolátumok rendkívül széleskörű biokémiai aktivitásával ós ökológiai toleranciájával, g) az Aeromonas caviae előfordulása is kimutatható volt, de csak alárendelt mennyiségben. Kulcsszavak: vízbakteriológia, faji összetétel, numerikus analízis. Keszthelyi-öböl, Balaton 1. Bevezetés A Balaton vizének részletes minőségi szintű bakteriológiai analízisei Haranghy (1941); Kotsis és mtsai (1982); Szabó, Zsuzsa (1982); Farkas (1982); Langó (1988) és mások nevéhez fűződnek. Az eredményeik azt m,utatják, hogy a tó egyes részein nagyon eltérő faji összetétellel jellemezhető baktérium közösségek tevékenykednek. Ezért a kvalitatív vizsgálatokat a tó, legalábbis ökológiailag jellegzetesen eltérő milliőire feltótlenül ki kell terjeszteni. Jelen vizsgálataink célja volt a Keszthelyi-öböl egyik erősífft szennyezett térségében a Büdös árok egykori Hbtörkollási régiójában a baktériumbiótát számítógépes analízis tárgyává tenni. 2. Vizsgálati anyag é||módszei'ek A vízmintákat 4 klkalommal 1985. szeptemberében az 1. ábrán feltüntetett 7 gyűjtési pontról vettük a felszínrőlí^A minták 10-es léptékű hígítási sorozataiból víz-agar lemezekre (20 g szálas agar, 1 1 csapvíz, pH =7; sterilezés: 204 kPa-on, 121 °C-on, 15 percig) szélesztettünk. Inkubáció 5—6 napig 28 °C-on sötétben. Csíraszámlálás, majd izolálás ferde tápagarra (1 g glükóz, 1 g (NH 4 ) 2HPO., 20 g agar 1 1 deszt. vízben; sterilizálás, mint fentebb). Összesen 917 baktérium izolátumot nyertünk (ld. az 1. táblázatot), melyek a legfontosabb kulti&ális-morfológiai bélyegeik alapján 19 hasonlóság^csoportba voltak besorolhatók. Az egyes csoportokból EftfésiSetes vizegálatok céljára 77 reprezentatív ízólátufhot különítettünk el. A tisztításuk után 10 iűHrtSális-morfológiai tulajdonságot írtunk -le, ül.- -élettani-biokémiai tesztet végeztünk el rajtuk.' A£ alkalmazott vizsgálatok felsorolását a 2. táblázat mutaíjá be. A 1. ábra. A mintavételi pontok elhelyezkedése a Keszthelyiöbölben (a körbe irt jelzések értelmezését lásd az 1. táblázatban) módszereink azonosak voltak Cowan és Steel (1974), Borsodi (1990), Szabó (1974), továbbá Kotsis és mtsai (1982) által közöltekkel. A numerikus analízisnél Sokai és Michener (1958) metódusát alkalmaztuk. A baktériumok faji szintű azonosításánál Bergery (1984 és 1986) kézikönyvére támaszkodtunk. A kísérleti munkát és .az eredmények feldolgozását az ELTE Mikrobiológiai tanszékén végeztük el. Ktsahelj,
