Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Szilágyi Attila: Az árvízi előrejelzés lehetőségei kisebb mellékfolyókon

SZILÁGYI A.: Az árvízi előrejelzés lehetőségei 321 A medertározódás mértókét azonban a gyakorlati alkalmazásnál még nem tudtuk figyelembe venni azoknál az állomásoknál sem, ahol pedig ez mindenképpen szükséges. A medertározódás pontos megállapításához medermorfológiai adatok mindenképpen szükségesek, ezek azonban nem álltak rendelkezésünkre. Az előrejelzés időelőnyének jelentős határt szab az a tény is, hogy az időlépés 24 óra, s csak napi csapadékadatok állnak rendelkezésünkre. Mivel napjainkban nem létezik olyan előrejelzési módszer, amely a csapadék mennyiségi előrejelzését pontosabban megadná, így az általunk bemutatott módszer csak abban az esetben adhatott jó eredményt, amikor az árhullámokat kiváltó csapadék már bekövetkezett. így a vizsgált árhullámra ez az időelőny csupán 24 óra. A módszer hátrányaként felsorolható az a tény is, hogy vízhozamadatokkal dolgozik. Mivel az esetek nagy többségében operatív alkalmazásnál vízállásból QH görbe segítségével előállított vízhozamadatok állnak csak rendelkezésünkre, ezért az előrejelzés nagy mértékben függ a vízállásvízhozam összefüggés megbízhatóságától. Az Ipolyon a meder adottságaiból következően a vízhozammérések tartománya sokkal kisebb a görbék vízállás észlelési tartományánál, így a kieső rész extrapolálással kerül megszerkesztésre. Kimért legnaEddig észlelt gyobb vízállás legnagyobb vízállás Nógrádszakái 280 cm 371 cm Balassagyarmat 440 cm 443 cm Ipolytölgyes 206 cm 598 cm A bemutatott példáknál napi középértékadatok álltak rendelkezésünkre. A kapott eredmények a módszer alkalmazhatóságát bizonyítják, annak ellenére, hogy a mederbeli tározódást nem tudtuk figyelembe venni. Az előrejelzett és mért vízhozamgrafikonokat a 4—8. ábrák szemléltetik. 5. Összefoglalás Az Ipoly árvízi lefolyására végzett vizsgálataink szerint a választott és bemutatott modell alkalmas közepes nagyságú vízgyűjtő területtel rendelkező vízfolyásokon a riasztást, illetve védekezést szolgáló előrejelzésekre. A modell használhatóságát növelni lehet, amenynyiben rendszeres morfológiai nyilvántartás alapján a mederbeni tározódást figyelembe tudjuk venni. A modell külön előnye, hogy bármely olyan vízgyűjtő területre adaptálható, ahol rendelkezésre állnak vízhozamadatok ós csapadékadatok. A modell paraméterei a már ismert adatok segítségével könnyen előállíthatók. Az előrejelzés gyorsaságát növeli a modell számítógépen történő futtatása. A paraméterek ismeretében számítógépes program könnyen előállítható. Ugyanakkor javasolt a módszer alkalmazása olyan helyeken, ahol csapadékadatok gyűjtése a napi adatnál sűrűbben történik. Elsősorban automata észlelőhálózattal rendelkező vízgyűjtőket célszerű bevonni. Igazgatóságunk területén a Zagyva vízgyűjtője ilyen, ahol már több mint 10 éves adathalmaz segíti a modellparaméterek előállítását. A vízrajzi hálózat fejlesztésénél célszerű figyelembe venni az adott terület sajátosságait és az adatgyűjtés sűrűségére vonatkozó igényeket is. Irodalom VITUKI, 1961. Magyarország Hidrológiai Atlasza I. sorozat. Folyóink vízgyűjtője 8. Ipoly, Budapest. VGI, 1985. Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése. Ipoly, Budapest. VGI, 1986. Folyóink jelentősebb árhullámai ós azok jellemző adatai. Ipoly, Budapest. Szöllösi-Nagy András, 1989. A mederbeli lefolyás realtime előrejelzése dinamikus strukturális-sztochasztikus modellekkel; VITUKI, Budapest. Bíró István, 1986. Árvízi előrejelzések és árvízi felszíngörbék számítása az Ipolyon. VITUKI, Budapest. Kontúr István, 1989. Leba előrejelző modell a NyugatDunántúli Vízügyi Igazgatóság részére, Budapest. Konkoly János, 1975. Az Ipoly 1974. őszi árvizének tapasztalatai, Budapest. Holló Gyula—Szilágyi Attila, 1990. Az 1983—89. aszályos évek vizsgálata, Budapest. Kalinin, G. P., 1961. Vízállások és vízhozamok előrejelzése a nem permanens vízmozgás alapegyenleteinek közelítő megoldása alapján. Vízügyi Közlemények, 1961.4., Budapest. Salamin András, 1976. Árvízi előrejelzés. ZTVSZR, Budapest. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki a KDV—KÖVIZIG Vízrajzi Csoportja munkatársainak — név szerint Göldner Tibornénak, Schillingemé Pataki Andreának —, dr. Kontúr Istvánnak és dr. Kőris Kálmánnak, a BME munkatársainak, valamint dr. Orlóci Istvánnak a KDV—VÍZIG tudományos főmunkatársának tanulmányom elkészítésében való közreműködésükért. A kézirat beérkezett: 1990. augusztus 29. Közlésre elfogadva: 1991.február 28. Possibilities of flood forecastlng on minor tributarics Szilágyi, A. Abstract: Flood forecasting on streams draining catchments of médium size — a few thousand square kilometres — presents difficulties, since besides channel storage and flood wave routing, the contributions from sub-catchments often exceed the flow in the main stream. In the area of the Central Danube Valley District Water Authority detailed theoretical and gaging station development efforts were needed to develop flood fore-