Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

1. szám - Székely Ferenc: Több rétegre szűrőzött kutak szivárgási-, szűrő- és csőhidraulikai folyamatainak modellezése

SZÉKELY F.: Több rétegre szűrözött kutak folyamatai 33 2. táblázat A TEST és analitikus módszerrel számított depresszió idősorok az összes rétegre szűrözött ötszintes tárolóban Idő, d 0,001 0,002 0,01 0,02 0,1 0,2 TEST 15,174 15,726 17,008 17,559 18,840 19,392 Analitikus 15,176 15,728 17,009 17,560 18,841 19,392 szió, függőleges átszivárgás hiánya) mellett működnek. Ezért az analitikus depresszió — idősort az egyetlen beszűrőzött rétegre Q= 1000 m

3/d vízhozam mellett alkalmazott Theis-kéjAet alapján meghatározott $Thesis depresszió, valamint a szűrőnként azonos Zls=[0,03 + (1000/10) 0,0005] (1000/10) = 8 m szűrő veszteség összegeként számíthattuk. Az eltérés csupán a kezdeti (1—2 perces) időtartományban éri el a 2 mm-t, ami 0,2 ezrelék alatti relatív hibát jelent. Az analitikus megoldást összehasonlítottuk a véges kútsugár feltételezésével számított NLI megoldással (Moenc és Ogata 1984), az eltérés 1 cm-en belül volt. Az előző példa 4,4 cm-es maximális abszolút hibájából körülbelül ennyi lehet a kútmodellek eltéréséből adódó rész. 4.3. Depresszió számítása kétszintes tárolóban a kút tározási tényezőjének figyelembevételével Utolsó példánkban két, egymással csak a kútban összekapcsolt réteg depresszió- és vízhozamidősorait szimuláljuk. A TEST eljárással kapott kútdepressziókat a Wikramaratna (1984) által előállított pontos analitikus megoldással hasonlítjuk össze. A két vízvezető réteg függőlegesen zárt B

X=B^=0, transzmisszivitásuk á\=77,76, T

2= =8,64 m

2/d, tárolási tényezőjük pedig 6^=0,001, £.,=0,009. A kút hozama Q w=432 m

3/d, tározási tényezője #=0,12566 m

2, sugara pedig r

0=0,2 m. A szkin zóna vastagságát és ellenállását, valamint a csősúrlódási nyomásveszteséget elhanyagoljuk, azaz r,=r

0, ai=bi=ci=0. A 3. táblázat második és harmadik oszlopa az analitikus módszerrel valamint a TEST eljárással számított depressziós-idősorokat tartalmazza. A TEST megoldás maximális abszolút hibája 0,017 m (a £=100 sec időpontban), míg a relatív hiba legnagyobb értéke 0,227% (a <=10 sec időpontban). A táblázat utolsó két oszlopa az egyes rétegekből származó vízhozamok százalékos megoszlását mutatja, erre vonatkozóan a hivatkozott analitikus megoldás nem ad felvilágosítást. Az adatok azt igazolják, hogy az első számpéldával ellentétben, az adott feltételek mellett a kútban bekövetkező készletváltozás hatása gyorsan elenyészik. A fenti eredmények bizonyítják, hogy a TEST software nagy pontossággal képes kiszámítani a kútban kialakuló depressziót és a megcsapolt 3. táblázat Az analitikus és TEST eljárásokkal számított depresszió és vízhozam idősorok kétszintes tárolóban Idő, d Analitikus Su,(t) m s

w(t) m TEST ?i% q

t% 1.1574X10"

4 0,353 0,345 _ _ 1.1574X10"

3 2,054 2,037 71,41 15,30 1,1574X10"' 3,943 3,939 85,67 14,22 1.1574X10"

1 4,967 4,966 86,59 13,40 1,1574X10° 5,906 5,906 87,15 12,85 1.1574X10

1 6,833 6,833 87,56 12,44 1,1574X10* 7,756 7,756 87,65 12,35 S 0 166E*02 0.133 E* 02 0,99SE*01 0.663E*01 0.33?E*01 0.O0OE*OO ' t 0.000E+00 0.363EtOO 0.72SEt00 0.109E*01 0.HSE*01 0.I81E+01 1. ábra. A számított és mért depresszió alakulása a négyszintes tározló két felső vízadó rétegére szűrözött 1. sz. kútban (folytonos vonal — számított depresszió, pontok — mért adatok) / f f r • r V