Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
5-6. szám - B. Muskó Ilona: A Corophium curvispinum G. O. Sars (Crustacea: Amphipoda) életciklusa balatoni hínárosban
B. MUSKÖ I.: A Corophium életciklusa 303 «r/\ Abundonc.ici ,J U I ind/g hinar nedvessúly) 100 50Abundancia Vuhomersekler u Biomasva , , , , .VizhómmÍMrt Vizh»*n*»«l l 1 VÍzháiérsÁlttlC") r30 20 M J M J J 1987 10 Hónapok 100 50" Biomassza , Imgszarazsuly/q szarazsi^lyi ' J ' J A S 0 1 N 1 D 1986 M ' J ' J A 30 -20 -10 1987 HonapoK 4. ábra. Curvispinum cabundanciája (egyedszám per <j hínár nedvessúly értékben) és a vízhőmérséklet (° G) a különböző gyűjtési időpontokban. Azx-tengelyen a hónapok vannak megadva N = nőstényenkénti maximális peteszám, L = a nőstények hossza mm-ben. A nőstény : hím arány magasabb tavasszal és nyáron, mint ősszel, a legmagasabb július közepén (3. ábra). Ez lehet annak a következménye, hogy az áttelelő hímek hamarabb pusztulnak el, mint a nőstények (Jazdzewski 1970). A nőstények nyári dominanciáját szelektív predáció is okozhatja, mivel a csőlakó Amphipodák hímje többször elhagyja a csövet, mint a nőstény (Muus 1967,Moore 1981, Shillakerés Moore 1987) és könnyen a ragadozó állatok prédájává válhat. Valóban, a Balatonban élő angolna, amelynek nyáron egyik fő tápláléka Bíró (1974) szerint a G. curvispinum, elsősorban hím példányokat fal fel, a gyomortartalomról közölt ábra (Bíró 1974, 4. ábra) szerint. A nőstények populáción belüli dominanciája arra is rámutat továbbá, hogy egy nőstény az élete során többször válik petéssé (Kinne 1961). A 3. ábra alapján a juvenilis állatok (amelyek kisebbek 2 mm-nél) %-os aránya három csúcsot mutat 1986-ban, egyet 1987-ben. Ezek a csúcsok követik a petés nőstények %-os arányainak csúcsait, kb. egy hónapos késéssel, ősszel, amikor kevés a petés nőstény a populációban, a juvenilis állatok száma is lecsökken. A 4. ábra a C. curvispinum abundanciáját mutatja, a gyűjtéseknél mért vízhőmérsékletekkel együtt. Az abundancia értékei 6,16 és 144,44 értékek között változtak (egyedszám/g hínár nedvessúly egységben kifejezve), mely értékek azonos nagyságrendűek, mint amelyeket Bíró és Gulyás (1974) és Muskó (1989) közöltek. Jelen adataink azonban magasabbak az említetteknél, azonos évszakra vonatkoztatva. 1986-ban háromszor volt magas az abundancia: júliusban, októberben és novemberben. Az első csúcs a populáció intenzív szaporodásával magyarázható, mivel a petés nőstények aránya július elején a legnagyobb a vizsgált időszakon belül (ld. 1. táblázat). A fekunditás is meglehetősen magas ekkor (3,9). A július végétől szeptember közepéig tartó abundancia csökkenés oka az alacsony fekunditás és a nagy pusztulási arány lehet 5. ábra. C. curvispinum biomassza adatok a különböző gyűjtési időjíontokban (mg állat szárazsúly per g hínár szárazsúly értékben). Az x-tengelyen a hónapok vannak megadva (a predáció következtében) de más, nem kedvező körülmények is szerepet játszhatnak. Bíró (1974) szerint a Balaton litorális zónájában élő angolna szeptemberben kevesebb C. curvispinum példányt eszik, mint július—augusztusban, novemberben pedig hiányzott e rákfaj az angolna gyomrából. Ha az angolna táplálékát illetően a jelenlegi helyzet hasonló a Bíró (1974) által közöltekhez (1971, 1972 és 1973-as évekre vonatkozik az említett közlemény), a G. curvispinum nyári alacsony abundanciája magyarázható az angolna ragadozásával, vagy más halak által történő kifalással is. Corophium volutator állományának csökkenését írták le Murdoch és mts. (1986) ós Peer és mtsai (1986) a nyári hónapokban, amikor a madarak nagymértékben fogyasztották e rákfajt. A madarak elvonulása után a C. volutator denzitása és biomasszája ismét megnövekedett. Az abundancia második csúcsértéke, amely a populáció alacsony szaporodó képessége ellenére alakul ki, bizonyára a kis pusztulási arány következménye. A novemberi magas abundancia érték a legkisebb pusztulási aránnyal magyarázható az egész vizsgált időszakon belül. Az abundancia értékek változásaihoz hozzájárulhat a hínár növekedésének változó üteme a vegetációs periódusban. 1987-ben az első abundancia-csúcs július végén alakul ki, két héttel később, mint 1986-ban, talán a hideg tavasz következtében. A szárazsúlymórések alapján a következő hossz-súly összefüggést kaptuk: TF = 6,119L 2' 89 4 r= 0,9882 W = az állatok szárazsúlya ug-ban, L =az állatok hossza mm-ben. A hossz-súly összefüggés és az egyedszám alapján számolt biomassza értékek (5. ábra) hasonlóan változnak az abundancia értékekhez, három csúcscsal 1986-ban és egy csúccsal 1987 nyarán, de a novemberi biomassza érték magasabb az állatok nagyobb mérete következtében (kevesebb juvenilis példány volt a populációban). A biomassza érté
