Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Refuznyiki - Elmélkedés statisztikáról, közvéleménykutatásról - A tiszalöki öntözőrendszer és hasznosítása

256 HIDROLÖGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF. 5—6. SZAM A tiszalöki hajózsilip beruházási költsége 1952. éves árszinten 41 972 000 forint volt (L. Magyarország Nagyobb Vízépítési Műtárgyai című könyv 00. oldalán.). A hajózsilip fenntartási költsége 4 648 000 forint volt 1963—1975-ig az ÉVÍZIG szerint. A hajózsilipet 1958-ban helyezték üzembe és 1200 tonnás hajók átzsilipelósóre alkalmas. A tiszalöki duzzasztás hatására a Tisza a duzzasztómű felett 80 km-re, a Bodrog az országhatárig 50 km-en hajózhatóvá vált, így 130 km új hajóút létesült. De ezt a hajóutat nem lehetett korlátlanul kihasználni, mert a duzzasztómű alatti Tisza szakaszon időnként nem volt meg a hajózáshoz szükséges vízmélység. 1973-ban azonban üzeinbehelyezték a kiskörei vízlépcsőt s azóta Kisköre ós Tiszalök közötti Tisza szakaszon a legkisebb vízhozamok mellett is, Tiszalöktől lefelé a kellő hajózási vízmélység mindenkor rendelkezésre áll. A hajózási időtartain — a Tiszalök feletti szakasszal egyezően — évente átlagosan 280—300 nap. Megszűnt így a felső-tiszai hajózásnak az ország többi hajózási úttól való elkülönültsége. A Tisza torkolatától Záhonyig összefüggően hajózhatóvá vált. így Észak;Magyarország közvetlenül bekapcsolódhat az országos, sőt a tengerjáró hajókra történő ártakodással a tengeri víziszállítási rendszerbe is. A tiszalöki vízerőtelep és alállomás beruházási költsége 1952. éves árszinten (L. Magyarország Nagyobb Vízépítési Műtárgyai című könyv 60. oldalán) 152 538 000 forint. A vízerőtelepet 1959-ben helyezték üzembe, s akkor az alapberuházás bruttó értéke 161 millió forint volt. 1961. december 31-ón az összes állóeszköz értéke 237,52 millió forint volt, abból a gépek és berendezések értéke 127 22 millió forint. Az amortizáció költsége kezdettől fogva évi 2,1%, az eszközlekötési tényező évi 5% a tárgyévi nyitó állomány bruttó értékének. A vízerőtelep dolgozóinak létszáma 1976-ban: fizikai dolgozó 54 fő 4,74 fő/MW fizikai ós nem fizikai dolgozó 62 fő összes létszám nyugdíjasokkal együtt 65 fő 5,70 fő/MW A költségek, összehasonlítása alapján könnyen kiszámítható, hogy a vízerőtelep beruházási költsége 1958—1975-ig már megtérült és megállapíthatjuk, hogy a termelt villamos energia költsége minimális. A Keleti-főcsatorna ós műtárgyainak beruházási költsége 1951. évi árszinten kereken 321,492 millió forint volt, 1962. évi árszinten pedig összesen, mindennel együtt 650 806 330 forint volt. Azért hangsúlyozzuk, hogy mindennel együtt, mert építettek 20 közúti hidat és 4 vasúti hidat, elektromos távvezetéket, közutat, híd-őrházat stb., amelyek költsége 247 140 360 forint volt, amely összeg tulajdonképpen nem terheli az öntözést, mert az említett objektumokat a KPM illetékes szervei könyvjóváírással átvették és azóta is üzemeltetik. Tehát az öntözést tulajdonképpen csak 403 665 970 forint terheli. A TIVIZIG-nél az állóeszközök értéke 1962-ben 578 708 000 forint volt. A Nyugati-főcsatorna és műtárgyainak beruházási költsége 65 802 000 forint volt a TIVIZIG mint beruházó ós kivitelező adatai szerint (1965. évi árszinten). A fürtfőcsatornák beruházási költsége 252,267 millió forint volt. Ha az egyes létesítmények beruházási költségeit (a vízerőmű költségeinek kivételével, miután annak beruházási költsége a villamos energia termelésből már megtérült) az előbbiek alapján bár heterogén (1952—1965-ig) érvényes árszinteken összeadjuk, akkor a tiszalöki duzzasztómű ós hajózsilip ós a tiszalöki öntözőrendszer főműveinek teljes beruházási költsége a mezőgazdaságnál olyan mértékú bevételt eredményezett, ami az öntözőgazdaságoknál lényeges bevételi többleteket jelentett és mint haszon jelentkezett. Az 1964. évi országos mezőgazdasági vízhasznosításokról szóló OVF, FM tájékoztató megállapítása szerint: „Viszonylag drágán, költségesen öntöztünk. így öntözésünk eredményessége meg sem közelítette az öntözésben rejlő lehetőségeket. Az öntözés költségeinek levonása után termelőszövetkezeti vonalon országosan mintegy GOO Ft-ra tehető az öntözés kh-kónti tiszta hozama. Ez azonban üzemenként 1880 Ft/kh, a szaktanácsolt üzemekben 1900 Ft/kh tiszta eredményt értek el, míg közel 300 tsz ráfizetett az öntözésesgazdálkodásra." A tiszalöki öntözőrendszer hasznosítása szempontjából tehát jó közepes szinten volt. Az előzőek szerint a tiszalöki öntözőrendszer eredményeivel meg lehettünk elégedve, ha még ott sem érték el a megkívánt tiszta hasznokat. Az 1964. évben az egész országban öntözésre berendezett terület 689 200 kh, az öntözött terület 462 914 kh volt, tehát a berendezett terület 67,2%-át öntözték. Ugyanakkor a tiszalöki öntözőrendszerben az öntözésre berendezett terület 95 872 kh, az öntözött terület 75 903 kh volt, tehát a berendezett terület kereken 79,2%-át öntözték. így ebben a vonatkozásban is lényegesen nagyobb eredményt mutat a tiszalöki öntözőrendszer hasznosítás szempontjából az országos átlagnál. 7. Forrásmunkák Trummer Árpád: A tiszántúl öntözése (az FM 1937. évi 6.sz. kiadványa, 1938.) Öntözésügyi Közlemények (1939. és 1940. 1. sz.) Vízgazdálkodásunk számokban (1961.) (Műszaki Könyvkiadó) A Tiszalöki Öntözőrendszer Vízfelhasználási Terve (Piros könyv 1952., Barna könyv 1953., Világosbarna könyv 1954.) Dobolyi Tibor: A Tiszalöki Vízlépcső és Keleti-főcsatorna (kézirat) A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei (XIV. kötet, 4. sz. 1954.) Országos Vízgazdálkodási Keretterv Ankét 1954. VI. 21—22. Összefoglaló Ismertetés az Országos Területi Vízgazdálkodási Kerettervről (Országos Vízügyi Főigazgatóság 1965.) Jelentés az öntözés 1961. ós 1962. eredményeiről (OVF) Jelentós az öntözés, haltenyésztés és víztározás 1963. évi eredményeiről (OVF* és FM) Tájékoztató az 1964. évi mezőgazdasági vízhasznosításokról (OVF ós FM) Tájékoztató az 1965., 1966. ós 1967. évi mezőgazdasági vízhasznosításokról (KÖZDOK, VIZDOK) Tájékoztató az 1972., 1973., 1974. és 1975. évi mezőgazdasági vízhasznosításról (VIZDOK, OVF) Magyarország Vízgazdálkodása (OVF) Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők. (OVF" és EMKE kiadványa) Dobolyi Tibor, Kertai Ede, Mátrai István: A Tiszalöki Vízlépcső (OVF leporello) Vízgazdálkodási Műszaki Szemle (1957. 1. sz.) Hidrológiai Tájékoztató (1962. december) Dávid László: A Tiszalöki Öntözőrendszer Vízkészletgazdálkodása (Vízkószletgazdálkodási Évkönyv, 1964.) Dávid László: A Tiszalöki Öntözőrendszer Üzeme (Vízügyi Közlemények, 1965. 2. füzet) Dávid László: Mezőgazdasági Vízszolgáltatás Néhány Kérdése Gravitációs Öntözőrendszerekben (Vízügyi Közlemények, 1966. 3. füzet) Dávid László, Gál Tivadar, Török László: Keleti-főcsatorna vízszállításának vizsgálata (Vízügyi Közlemények, 1967. 2. füzet) Molnár László: A vízszolgáltatás 1962. évi tapasztalatai a Tiszalöki Öntözőrendszerben (Tájékoztatás a TIVIZIG-ről, 1963.) Nagy László: Vízgazdálkodási Tájékoztató 1970. (OVH) Újlaki Zoltán: Tiszalöki Öntözőrendszer Üzemelési adatai 1954—1975-ig. (Kéziratos jelentés.) Máthé Lajos: Magyar Villamos Művek Tröszt (személyes tájékoztatás) Kálmán Dániel: ÉVÍZIG (kéziratos tájékoztatás) Tiszalöki Vízgazdálkodási Rendszer Utólagos Gazdasági Értékelése (VIZINT, 1978.)