Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

249 Könyvismertetés Mosonyi Emil: Water Power Development (Vízerőhasznosítás ) High-head Powerplants (Nagyesésű vízerőművek) Az Akadémiai Kiadó most adta ki Mosonyi Emil professzor Vízcrőliasznositás c. könyvének 2. kötetét, mely a Nagyesésű Vízerőműveket tárgyalja. Az 1100 oldalas mű, mely szerves folytatása a pár évvel ezelőtt megjelent Kisesésű Vízerőművek e. kötetnek, két, A és B kötetben jelent meg. Mindkét (1. és 2.) kötet teljesen átdolgozott formában, 3. kiadásban jelent meg. Mint a mű magyarországi technikai szerkesztőjének, lehetőségem volt figyelemmel kísérni e hatalmas életmű teljes átdolgozását. A közel negyed századdal ezelőtti 2. kiadás óta nagy változások történtek a nagyesésű vízerőművek építése, modernizálása terén. Ezeket a tényeket a szerző műve hűen tükrözi, hiszen a szabad Németországban nemcsak követni tudta az egész világon e téren bekövetkező változásokat, de maga ós Tanszéke is ténylegesen közreműködött számos nagyesésű vízerőmű tervezésében, szakértésében ós laboratóriumi vizsgálatában. Az eredeti tervekkel ellentétben a 2. kötetből kimaradtak a szivattyús energiatározók ós a törpe vízerőművek. Ezt a témakörök különlegessége és inhomogenitása indokolta. Ezek talán később egy 3. kötetben nyernek publikálást. Az A kötet (76—94. fejezetek) 76—81. fejezeteiben lényeges felújításra kerültek a vízkivételi művek. Külön kerültek ismertetésre a függőleges (tiroli) ós vízszintes elrendezésű vízkivételi művek, azok is amelyeknél a hordalék visszatartása különösen indokolt. A 80-as fejezet a gerebek korszerű kialakításához és rezgésük elleni védelméhez ad újabb ismereteket. A 81—83. fejezetek a nyomóalagutak tervezésének statikai méretezésével foglalkozik a legújabb méretezési elméletek felhasználásával. A 84—86. fejezetek, melyek a csillapító medencék tervezésével, méretezésével foglalkoznak, ismét új szemlélettel, a legújabb típusú földalatti légpárnás csillapító medencékkel lettek kiegészítve. A szerző itt saját, eredeti adiabatikus ós izotermikus alapelvű méretezését adja közre, melyet nemrég dolgozott ki. A méretezéssel figyelembe vehető a szikla anyaga, helyi tulajdonságai is, melyek befolyásolják a műtárgy hatásfokát. A csillapító medencék méretezésére szerző, saját elméletének igazolására (86. fejezet) számos gyakorlati, számítógéppel kidolgozott példát mutat be. A 87—94. fejezetek a nyomócsövekkel és a tolózárakkal foglalkozik. Szerző részletesen kitér a különböző fajtájú ós anyagú nyomócsövekre, az ezekkel kapcsolatos üzemi tapasztalatokra, melyekhez gazdag ábraanyagot mellékel. Nyomóalagutas megoldású erő művek esetén, a kosütés különböző hatásait (túlnyomás) részletesen elemzi a szerző, melyet Seth profeszszorral együtt dolgoztak ki. Ez a rósz is tehát újszerű méretezési eljárást ismertet. A B kötet (95—109. fejezőtek) az erőművek ós ezek installációs gépi, elektromos ós egyéb kisegítő berendezései kerültek ismertetésre, bőséges kiegészítéssel az előző kiadáshoz képest. A 90-os fejezet közel 200 oldalon foglalkozik a földalatti elrendezésű vízerőművekkel. Itt külön hangsúlyt kaptak a norvég típusú (diagonális) nyomóalagutas megoldások. A gépházak alapozására ós szerkezeti kialakítására a szerző új példákat mutat be. Bemutatásra kerül a Sellrain-Silz, a világ egyik legmodernebb erőműve szabadon álló gépházának metszete is, amelybe a világ jelenleg 2. legnagyobb (250 MW-os) Pelton típusú turbinái vannak beépítve. A 98—99. fejezetek a gáterőműveket ismortetik, részletes felújításokkal, kiegészítésekkel. Itt hangsúlyt kaptak a vízkivételek megoldásai, a különböző völgyzárógátak alkalmazása esetén. A szerző itt mutatja be új módszerét, ajánlásait (99. fejezet) a mértékadó esés (rated bead) kiválasztására, abban az esetben, ha a hasznos esés (tározó vízszintje) igen nagy határok között ingadozik. A 100—109. fejezetek is teljes átdolgozást nyertek, ahol a szerző a vízerőtelep gépészeti ós elektromos berendezéseit tárgyalja. Az előző kiadásokhoz képest ezek a fejezetek is át lettek dolgozva. A szerző nagy segítséget ós gazdag információkat ad az olvasóknak ahhoz, hog3' a Francia vagy Pelton turbinás vízerőművek gépházát, annak elrendezését, belső arányait milyen szempontok (méretek) figyelembevételével ajánlatos megtervezni. A szerző mind a Francis, mind a Pelton turbinák főbb méreteire ós súlyára új előbecslési eljárásokat ismertet. Az előző kiadáshoz képest sokkal részletesebben tárgyalja a turbinák kagyló diagramjait. Elméleti meggondolások és tapasztalatok alapján ad ajánlásokat a kagyló diagramok értékelésére, azokban az esetekben, amikor a hasznos esés nagyon ingadozik. Sok példa kerül bemutatásra a legmodernebb Francis ós Pelton turbinák közül is. A szerző hidromechanikai meggondolások alapján vezet be egy új módszert, a Francis turbina átmérőjének előzetes becslésére. Majd empirikus alapon levezetett saját képletét ismerteti a turbina súlyának közelítő becslésére. Végül, a turbinák szabályozásának legújabb módszerei kerülnek ismertetésre. A könyv rendkívül gazdagon, 630 ábrával, fotóval és külön mellékletekkel jelent meg. A kötet végén igen részletes mellékletek vannak, amelyek az irodalmakra, jelölésekre, szerzői indexekre, az erőművekre, intézetekre és az egyes szakfogalmakra (műszaki terminológiák) adnak oldalszámozott kikeresési lehetőséget. A könyv kiállítása mintaszerű, mely az Akadémiai Kiadót dicséri. A könyvnek már az előző, közel 25 évvel ezelőtti kiadása is rendkívüli elismerést váltott ki szakkörökben világszerte. Ezt az anyagot a szerző egy újabb emberöltő gazdag tapasztalataival egészítette ki. Ezért a könyv a legmelegebben ajánlható valamennyi, e témakörben érdekelt szakembernek. Dr. Kozák Miklós