Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabóczky Pál: Hatvan és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei

GESZLERNE et al.: Hatvan és vonzáskörzete rétegvízszerzése 213 A vizsgált terület és környezete változatos földtani felépítésű. A hegységi területeken a miocén vulkánitok vannak túlsúllyal a felszínen, míg a hegység előterében és a Zagyva-völgyében már a felső-pannóniai és negyedidőszaki képződmények az uralkodóak. így a vízszerzésre ezeknek az összleteknek a homok és a kavicsos rétegei jöhetnek csak számításba. A rendelkezésre álló adatok alapján víznyerés szempontjából különböző adottságú területegységek különböztethetők meg. A Mátra hegységi vulkánitoknak közel északi-, déli vonulata a Zagyva-völgy keleti oldalán mélyen benyúlik az Alföld irányában részben a felszínen, részben pedig kiemelt helyzetben, de fedetten. E víznyerésre meddőnek minősíthető kőzet megközelítően Hatvanig nyomozható. Ez a gerincvonulat vízföldtanilag a Zagyva-völgyi felsőpannóniai réteg összletet elválasztja a gyöngyösi fél medencétől. így a kettő között hidrológiai kapcsolat csak Csány községtől délre jön létre, ezért a Zagyva-völgyi felső pannóniai réteg összlet vizsgált része vízföldtanilag önálló medencerésznek tekinthető, amely kelet felől nem kap vízutánpótlódást. A vizsgált Zagyva-völgyi szakasz északi részén — a Hatvantól északra fekvő területen víznyerésre ma már csak a felső-pannóniai összlet homokrétegei jöhetnek számításba, de az adott vízföldtani egységen belül jelentős eltérések tapasztalhatók. Az eddigi ismeretek alapján megállapítható, hogy nagyobb vízbázis kialakítására a felső-pannóniai összlet csak a Heréd—Lőrinci—Kisgombostó\ délre fekvő területen vehető figyelembe. Ettől a vonaltól északra már erőteljesen romlanak a vízszerzés lehetőségei, részben az összlet elagyagosodik, másrészt a medenceperemhez közeledve a vízutánpótlódás körülményei is kedvezőtlen irányba változnak. Az eddigi tapasztalatok alapján a hegységperemi kutak 3—5 éven belül a rendelkezésre álló vízkészletet felhasználják. A Mátra— Bükkaljai területekhez hasonlóan a felső-pannóniai rétegösszlet a hegységperemektől az Alföld irányába haladva itt is fokozatosan kivastagszik és a peremi részeken uralkodóan agyagos kifejlődés dél felé a homokrétegek megjelenésével vízföldtanilag is kedvezően változik. Az általános megállapításon túl kisebb részterületek is megkülönböztethetők, amelyeknél az egymáshoz viszonyított vízföldtani adottságokban olyan eltérések tapasztalhatók, amelyek alapvetően befolyásolják a vízbázis helyének kijelölését. A Zagyva-völgye a vizsgálatok szerint jelentős hegységszerkezeti törés mentén alakult ki. Ez a felső-pannóniai összletben úgy jelentkezik, hogy az összlet mélyebb, idősebb és felső, fiatalabb tagjai egymás mellé kerültek, ezért a Zagyva-völgy keleti és nyugati oldala között lényeges eltérések mutathatók ki. A keleti részen a felső-pannóniai réteg összlet idősebb képződményei vannak a felszínközeiben. A Mátravidéki Erőmű és a kis- és nagygombosi fúrások és kutak e képződményeket tárták fel. A kapott eredmények alapján a rétegösszlet homokrétegeinek nyomásviszonyai a környezetüknél lényegesen magasabbak, kicsi a fajlagos vízadóképességük és a vízminőség a nagy vas-, mangán- és kloridtartalom miatt kedvezőtlen, mert a vizet felhasználás előtt kezelni kell. E kutak rendszerint gázosak is. Némely esetben a nagy kloridtartalom miatt ivóvízként nem is hasznosíthatók. Az egyes vízadó homokrétegeknél kimutatott nagy kloridérték összefüggésbe hozható a hegységszerkezeti törésekkel, amelyek mentén a mélyből feláramló nátriumkloridos vizek átadódnak a felső-pannóniai réteg összlet homokrétegeibe. A hegységszerkezeti törés nyugati oldalán található felső-pannóniai rétegek korban fiatalabbak az előzőeknél és már a felszínközeiben is több homokróteget tartalmaznak. A felső-pannóniai rétegösszlet ilyen jellegű kedvező kifejlődése a Heréd—Lőrinci—Hatvan közötti részen, tehát a Zagyva-völgy nyugati oldalán tapasztalható. A lőrinci regionális vízmű mélyfúrású kútjai ezen összlet vízadó szintjének vizét hasznosítják. A homokrétegek durvább frakcióban gazdagok, ezért fajlagos vízadóképességük is viszonylag nagy, továbbá a kitermelt víz vas és mangánmentes, amely a hasznosítást megkönnyíti és a termelés költségeit is kedvezően módosítja. A fentiekből látható, hogy vízbázis kiépítésére a lényegesen jobb vízszerzési feltételekkel bíró nyugati rész vehető elsősorban figyelembe. Ilyen kedvező területnek ítélhető meg a Nógrád-patak alsó szakasza, ahol 200 m mélységig több víznyerésre alkalmas homokréteget mutattak ki. A terület mélyebb fekvése miatt kedvező üzemi körülmények is várhatók. A Zagyva hegységi szakaszán kavicsos-homokos rétegeket rakott le. Ezek egy része a folyót kísérő teraszként ismeretes, másik részük pedig 10—15 m-es vastagságban a jelenkori völgyét töltik ki. Miután ezek víznyerésre igen kedvező kifejlődésű rétegek, de szennyeződésérzékenyek, ill. részben már elszennyeződtek, új víznyerésre nem jöhetnek számításba. Más a helyzet azonban Hatvantól délre, ahol a völgy hirtelen tölcsérszerűen kiszélesedik és a Zagyva hatalmas, túlnyomó részben szemcsés üledékekből álló megsüllyedt hordalékkúpot hozott létre. Ez a pleisztocén összlet víznyerésre kedvező kifejlődésű, több nagyobb vastagságú víztartó homokos kavicsréteg közbetelepülése ismeretes. E rétegek vizét hasznosítja a hatvani konzervgyári és a Boldog községi vízmű kútjainak egy része. Igen kedvező fajlagos vízadó képességűek és vizük is megfelelő minőségű. Ezt a Hatvan—Boldog közötti víznyerésre igen alkalmas területet a térség távlati vízbázisaként indokolt mindenképpen figyelembe venni. A terület víztartó rétegeinek elterjedését a mellékelt szelvények (2. és 3. ábra) szemléltetik. 3. Hidrológiai adottságok 3.1. Talajvízhelyzet A Zagyva-völgy Heves megye területére eső részén a talajvíz helyzete, mozgása igen változ?