Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Deák József–Hertelendi Ede–Süveges Miklós–Barkóczi Zsolt–Demes Zoltán: Partiszűrésű kutak vizének eredete trícium koncentrációjuk és oxigén izotóparányaik felhasználásával

204 Partiszűrésű kutak vizének eredete trícium koncentrációjuk és oxigén izotóparányaik felhasználásával Deák József Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Budapest, Kvassay Jenő u. 1., 1095 Hertelendi Ede Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete Debrecen, Bem tér 18/C, 4001 Süveges Miklós Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Budapest, Kvassay Jenő u. 1., 1095 Barkóczi Zsolt Demes Zoltán Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Budapest, Reviczky u. 4., 1088 Kivonat: A szerzők három esettanulmány keretében bizonyítják a Duna partjára telepített parti szűrésű vízbázisokból kitermelt víz izotópanalitikai vizsgálatán alapuló módszer használhatóságát a kitermelt víz eredetének meghatározására vonatkozóan. Ismertetik a Duna víz-háttórvíz keveredési arány megadására kidolgozott módszer elvét, mely a víz á

l

8-Ü és trícium koncentrációjának mérésén alapul. Három helyszínen (Mohács, Fadd—Dombori és Szentendrei-sziget) megadják a parti szűrésű vízbázisokban a Dunavíz részarányát. Kulcsszavak: izotóphidrológia, oxigónizotóp-arány, trícium, parti szűrésű vízbázisok, Duna 1. Bevezetés Magyarország ivóvízfelhasználásának 20%-át a Duna partjára telepített parti szűrésű kutakból nyeri. A parti szűrésű vízbázisoknál fontos annak ismerete, hogy a kitermelt víz milyen arányban származik a folyókból ill. a talajvízből. A talajvíz szennyeződésekre érzékeny, így a partiszűrésű kutak esetében törekedni kell arra, hogy a talajvíztől származó rész aránya minél alacsonyabb legyen. A folyó víz-háttérvíz arány a magyarországi parti szűrésű kutaknál meghatározható a kitermelt víz ő

1

80 izotópeltolódásából, valamint trícium koncentrációjából. 2. A <3

1

80 érték fogalma, a csapadék d "0 értékét befolyásoló tényezők A ő

1

80 értéket a ( 1

8

0 \ _ ( 1

8

0 i Ő18Q

= ( 1«0 Lnta l^Landa^ ^^ l 1

00 /standard összefüggés segítségével adjuk meg. Víz esetében a SMOW (Standard Mean Ocean Water) standard használata az általános. A földi víz ciklus során bekövetkező izotópeltolódás-változásokat az irodalom részletesen tárgyalja (Siegenthaler, 1979). A jelen vizsgálatok szempontjából két hatás lényeges. Az egyik az ún. magassági hatás. Ez abban nyilvánul meg, hogy a tengerszint felett magasabban elhelyezkedő területeken leesett csapadék negatívabb ő

1

8 0 értékkel rendelkezik, mint az alacsonyabb területeken leesett csapadék. A másik hatás a hőmérséklettel kapcsolatos. Az alacsonyabb hőmérsékletű helyeken a csapadék ő

1

8 0 értéke is alacsonyabb. 3. A TU fogalma, a csapadék trícium idősora A trícium (T) a hidrogén radioaktív izotópja. Negatív /? bomló (E max—18,6 keV), felezési ideje T

x/

2= 12,34 év. A trícium rendkívül kis koncentrációban van jelen a csapadékvízben. Mérésére új egységet vezettek be az angol ,,tritium unit" szó kezdőbetűi alapján. 1 TU a koncentrációja a tríciumnak, amennyiben a T/H arány 10~

1

8. Ez víz esetében 0,119 Bq/kg fajlagos aktivitásnak felel meg. A természetes trícium koncentrációkat az első mérések 0,2—1,6 TU-nak találták (Kaufman és Libby, 1954, Buttlar és Libby, 1955, Brown és Grummit, 1956). Ezt a természetes szintet a légköri nukleáris fegyverkísérletek jelentősen megnövelték (1. ábra). A légköri nukleáris fegyverkísérletek betiltását követően a csapadék trícium aktivitása jelentősen csökkent és jelenleg 30—40 TU közötti koncentrációval számolhatunk (Ránk et al., 1990).