Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

1. szám - Dr. Rónai András (1906–1991)

Dr. Rónai András 1906—1991 A Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége és tagsága szomorú szívvel értesült Dr. Rónai András professzor, a Magyar Állami Földtani Intézet ny. tudományos osztályvezetője és tudományos tanácsadója, a földtudomány doktora, a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja, 1991. augusztus 13ának hajnalán történt elhunytáról. Nagyszabású és sokoldalú életművét e nekrológ nem tudja teljes egészében felvázolni, csak bepillantást kíván nyújtani egy eredményekben gazdag életút fontosabb állomásaiba. Rónai András a csíkdelneki származású id. Rónai András és a szilágycsehi származású Pintér Szabó Berta fiaként 1906. június 13-án a délerdélyi Nagyszebenben látta meg a napvilágot. Elemi és középiskoláit Nagyszebenben, a gimnázium felső osztályát Kolozsvárott végezte, ahol 1924-ben kitüntetéssel érettségizett. Az 1924. év őszén Budapesten beiratkozott az orvosi egyetemre, de anyagiak híjján munkát kellett vállalnia, így átiratkozott a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karára. Itt főleg a gazdasági földrajzi tanszéken végzett tanulmányokat, majd a közgazdaságtudományi oklevél 1931. évi megszerzését követően, 1935-ben földrajz főtárgyból, statisztikából és közlekedéspolitikából summa cum laude minősítéssel doktori oklevelet szerzett. 1928-ban a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézetének kötelékébe lépett, ahol a közép-európai országok földrajzi, népességi, gazdasági és kulturális viszonyaira vonatkozó adatgyűjtéssel és annak feldolgozásával foglalkozott. 1933-ban vette feleségül Harbuth Klára földrajz—kémia szakos tanárt, akiben szakmai segítőtársat is kapott. Házasságukból 1934-ben Klára, 1940-ben Pál, 1942-ben András nevű gyermekük született. 1934-ben igazgatói titkár, majd igazgatóhelyettesi beosztást kapott az Államtudományi Intézetben. Ausztriában és Csehszlovákiában, majd a Balkán-félszigeti országokban tett tanulmányutak után 1937-ben fél évet töltött Genfben, ahol a Népszövetség intézményeinek munkáját tanulmányozta. 1938 őszén gróf Teleki Pál egyetemi nyilvános rendes tanár helyetteseként a Műegyetem Közgazdaságtudományi Kara meghívta a politikai földrajz előadójául. 1938-ban és 1940-ben földrajzi és nemzetiségi szakértőként Teleki Pál vezetésével közreműködött a területrendezések tudományos anyagát előkészítő munkálatokban. 1940 decemberében egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezést nyert a kolozsvári tudományegyetemen, de még abban az évben meghívást kapott a budapesti Műegyetem Közgazdaságtudományi Karától a politikai földrajzi tanszékre, nyilvános rendes tanári minőségben. Teleki Pál halála után, 1941-ben a gazdaságföldrajzi tanszék teendőinek ellátásával is megbízták, ahol tanszék- és intézetvezetői minőségben az 1948-as év végéig tevékenykedett. Az egyetemi előadásokkal párhuzamosan az Államtudományi Intézet vezetését is ellátta, amelynek 1940-ben igazgatójává nevezték ki. Itt dolgozta ki és az intézet házi nyomdájában magyar és angol nyelven 1945-ben kinyomtatta a Közép-Európa Atlaszt, amely 9 ország földtani, földrajzi, népességi, gazdasági helyzetéről adott 171 térképpel és forrásismerettel áttekintést 306 oldalon. 1949-ben a Közgazdasági Kar átszervezésekor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárába kapott beosztást, majd 1949 végén, a Kar megszűntével, 43 éves korában nyugdíjazták. 1950 februárjában a térképszerkesztő osztály vezetőjeként — Vitális Sándor igazgatósága alatt