Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Somos Andrásné: A vízveszteség-elemzés helyzete Budapesten

SOMOS A.-NÉ: A vízveszteség helyzete Budapesten 165 — a hálózat állapota, a vezetékek életkora — a sérülések gyakorisága Várhatóan a számítógépes hálózati információs rendszer kialakításával a mérési tervek összeállítása megalapozottabbá válik. A liálózatellenőrző mérések SE13A víz veszteségelemző mérőkocsival történnek. A mérés idejére leválasztott hálózatrész táplálása a mérőkocsin keresztül történik, miközben a kocsin átfolyó vízmennyiség — vagyis a leválasztott hálózat fogyasztása — és a víznyomás folyamatos mérése és regisztrálása folyik, [9], (4. ábra). ^ Jmérőkőcs -j T 4. ábra. Mérési vázlatrajz vízveszteség-elemző mérésnél A vízveszteség-elemzés módszerének alapja az ún. „nulla-fogyasztás" — vagy minimum-fogyasztás keresése. Célszerűen választott körzetnagyság esetén elérhető, hogy a folyamatosan változó vízfogyasztásnak rövid mérési periódus alatt 2—3 alkalommal nulla, vagy következetesen azonos minimum-értéke legyen regisztrálható. Éjszakai méréseknél 6—800 lakosszámú, 1500—2000 m hosszú hálózatrészen is mérhető nulla-fogyasztás, nappal azonban lényegesen kisebb mérési körzeteket kell választani, hogy értékelhető fogyasztásgörbéket kapjunk, [8], (5. ábra). 15.4 tó'T 0.6 16.( bar n I n\/Vj U/ FoorAíiTASi Goftie •i 'aA• in í

y! J*W HV WroHÁi - aöRAO A mérési adatok regisztrálását és feldolgozását a mérőkocsiban elhelyezett számítógép segíti. Minden mérés után jegyzőkönyv nyomtatható ki, mely tartalmazza a mérés helyét és időpontját, a levizsgált vezetékek átmérőjét, anyagát, hosszát, a mért veszteséget, a veszteséget okozó sérülés helyét és a meghibásodás jellegét. Ezek a jegyzőkönyvek képezik az alapját az adatok öszszesítésének és a statisztikai hibaelemzéseknek, melyek támpontul szolgálhatnak a beruházási és fenntartási tervek készítéséhez ós a távlati koncepciók kialakításához. A mérőkocsi beépített és mobil felszerelése tehát lehetővé teszi a hálózat komplex vizsgálatát: a vízveszteség meglétének és mértékének ismeretétől a hiba pontos helyének megállapításáig. Ezen az alapvető funkción kívül azonban még további értékes információk forrása, mint: — a vizsgált hálózatrészek fogyasztói szokásainak megismerése, — a hálózati szerelvények állapotának felmérése, — a vezetékek szállítókapacitásának — terhelhetőségének — minősítése. 4.3. Mérési eredmények 1985-től — 1991-ig A víz veszteség-elemző mérések éves munkaprogram szerint történnek, átlagosan 2—300 km/év vizsgálható hálózathosszakkal. (A mérések 2 műszakos beindulásával természetesen ez a mérési hossz megduplázódik.) A hálózatvizsgálat ütemét befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak: — a hálózat-nyilvántartási rendszer pontossága, — a szerelvények (tolózárak, tűzcsapok, főelzárók) állapota és — a vizsgált terület fogyasztási struktúrája. A terület fogyasztási struktúráját a körzet beépítési jellege határozza meg, mely alapvető hatással van a kialakítható mérőzóna-nagyságokra. 1. táblázat Mérési eredmények 1985—19ltl-ig A vizsgálat éve Mért hossz km Feltárt Fajlagos veszteség veszteség m

3/h m

3/h/km Hibahelyek száma db Fajlagos hibaszám db/km 1985. IV. n. 19,0 11,5 0,59 8 0,41 1986. 204,9 123,0 0,00 43 0,21 1987. 229,8 184,5 0,80 106 0,40 1988. 296,8 244,4 0,82 315 1,00 1989. 277,4 234,6 0,85 201 0,72 1990. 303,7 189,1 0,52 169 0,40 1991. I. félév 294,0 113,3 0,39 208 0,71 J. ábra. ,,Nulla-fogyasztásv" mérési görbe összesen 1080,2 1101,0 1050