Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Franczia Tamás–Szilágyi Imre: A Fővárosi Vízművek Víztisztító Gyáretgysége 1985–1991 közötti rekonstrukciós munkái

138 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM fennakadnak, arról lekotorhatók és egy csúszdán keresztül egy konténerbe juttathatók. Ez a berendezés egyébként alkalmas durvább uszadékok eltávolítására is. A megnövekedett vízmennyiség miatt 4 helyett — új elrendezésben — 6 db 2500 mm átmérőjű, nyitott gravitációs dobszűrő került beépítésre, az előzőeknél finomabb és rozsdamentes szitaszövettel. Ezek képesek az 1,4 mm-nél nagyobb méretű szennyeződések visszatartására. Az új dobszűrők egyébként folyamatos visszaöblítóssel üzemelnek. A rugalmasabb és korszerűbb technológia bevezetésével nőtt az adagolható vegyszerek fajtáinak sora. A rekonstrukciós munkák befejeztével az alábbiak adagolására nyílik lehetőség több bekeverő ponton: — elő-klór, — aktívszénpor, — káliumpermanganát, — alumíniumszulfát, — vasklorid, — polielektrolit, — nátriumkarbonát, — utó-klór. Az előkezelésnél a leglényegesebb változás, hogy megvalósult a különböző vegyszerek gyors és hatékony elkeverése a nyersvízzel a biztonságos vegyszerbekeverést a szabadalommal védett ,,Flash-jet" eljárás alkalmazása teszi lehetővé. Ennek lényege, hogy a nyersvizet szállító csőbe, az áramló vízzel szemben, a szivattyúval szállított vegyszeroldat mintegy „belövésre" kerül és így a nyersvízzel gyorsan és hatékonyan elkeveredik. A beadási helyeket úgy jelölték ki, hogy a vegyszer teljes elkeveredésére és hatásának kifejtésére a csővezetékben még elegendő idő álljon rendelkezésre. Az elő-klór első adagolása a két, 1200 mm-es nyersvízvezetékbe, már közvetlenül a tisztítótelepre való belépésnél megtörténhet. Lehetséges azonban még elő-klór adagolás a dobszűrők utáni csőszakaszokban is. Az aktívszénpor-szuszpenzió, a káliumpermanganát, ill. nátriumkarbonát adagolása — hasonlóan az elő-klórhoz — adagolható már a nyersvíz vezetékbe is, de beadható a dob3. kép. Az új előklórozó szűrők után is. Az alumíniumszulfát és/vagy a vasklorid adagolása is két helyen történhet vagy a dobszűrők előtt, vagy ezek után. A nyersvízvezeték ezután ágazik ketté. A derítést elősegítő polielektrolit oldatot már a szétágazás után különkülön juttatják be az egyes egységek tápvezetékeibe (3—4. kép). 4. kép. A korszerű klórfejlő állomás Jelentős változást hozott a vegyszer kezelés korszerűsítésében a rekonstrukció végrehajtása. A homokfogók vasbeton szerkezete teljes mértékben elbontásra került és az így felszabadult épületrészben kerültek elhelyezésre a különböző vegyszerek oldó- ós adagolókádjai. Az ezek fölé beépített darupálya segítségével lehet eljuttatni az előzőleg kimért vegyszereket az oldókádakba (5. kéj)). ő. kép. Az új végyszer gépház oldótartályai A meglévő és átalakított épületrészeken kívül, új vegyszerraktárak is épültek. Külön épületben, 27—30%-os oldat formájában történik az alumíniumszulfát tárolása, melyet egyébként szilárd halmazállapotban szállítanak ide, (6—7. kép).