Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Homonnay Andrásné–Zrupkó Gizella–Endrődi Gáborné: A Fővárosi Vízművek déli vízbázisának minőségi problémái

M S s 8 N <X % l « ao Ci.a. {mr/ll NOÍ ISO125100 75 501 25 lmij/ll cr 5 00 iOO300 200Í WO 7 6 9 10 lmg/ll NH+ 1,S • 1,00,5 2 3 7 3 9 10 8 9 10 3. ábra. A halásztelki /—10. sz. figyelökutakban 1991. I. negyedévében mért nitrát-, klorid- és ammónium-ion tartalom hető területek találhatók azonban a sziget déli és középső részén is. A 3. ábrán a vízminőségi szempontból egyik legkritikusabb telepünk, a halásztelki kútsortól kiinduló keresztszelvény mentén 1991. I. negyedévben mért klorid-, nitrát- és ammónium-ion értékeket tüntettük fel. A reduktív viszonyokra utaló vas, mangán ós ammónium-ion természetszerűen megjelenik a feliszapolódásra determinált partszakaszoknál, de a sziget geológiai adottsága következtében annak belsejében is, jellegzetes foltokat alkotva (4. ábra). 3. A kulák által termelt víz minősége Az 1. táblázatban az 1990. és 1991. évben végzett vizsgálatok alapján minősítettük a kutakat és feltüntettük az 1991. I. félévében mért maximális vas- és mangánértékeket is. A telepek rövid vízminőségi jellemzése az alábbiakban foglalható össze: Csejteli aknakutak: A 14—17 m mély 6 aknaút közül az első öt mangántartalma alapján mindig kifogásolható