Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Németh Sándorné–Pelhős Kálmán–Szaniszló Zoltán: A vízfogyasztás lakásonkénti mérése a Fővárosi Vízműveknél

NÉMETH S.-NE et al.: A vízfogyasztás lakásonkénti mérése 115 — A lakásban felszerelt hideg- és melegvízmérő által mutatott fogyasztás a főmérőn regisztrált vízmennyiségből levonásra kerül és ellenértéket közvetlenül a fogyasztónak számlázzák, ha a fogyasztási értéket a fogyasztó, vagy megbízott­ja aláírásával igazolja. 3. A mérő kiválasztása A Fővárosi Vízművek az elmúlt időszakban alapos elemzéseket, vizsgálatokat végzett a szállításra felajánlott különböző gyártmányú mérők körében. 3.1. Vizsgálati szempontok és eredményei — A mérők vízszintes és függőleges szerelhetőségi lehetősége, helyigénye. — A pontosság és érzékenység üzemközbeni változásának valószínűsége, üteme, különös tekintettel a fővárosi víz fizikai és kémiai össze­tételére. — A mérési megbízhatóság és várható élettartam. — A könnyű leolvasás lehetősége, az egyszerű ellenőrizhetőség. — A mérők térfogata, tömege, az alkalmazott anyagok korszerűsége. — Később kiépítendő távleolvasó rendszerbe tör­ténő bekapcsolás lehetősége. — Nemzetközi szabványelőírásoknak való meg­felelés. — Az ár és szállítási feltételek. 3.2. Vizsgálati megállapítások: — Minden jelentősebb mérőgyártó cég egyszerű felépítésű, egysugaras mérőt gyárt és ajánl lakásonkénti vízmérés céljára. Ezek az új konst­rukciójú, korszerű műanyag alkatrészekből felépített mérők az ún. hidraulikus kiegyensú­lyozás következtében már hosszabb élettar­tamra alkalmasak mint a korábban ismert elődeik. — A mérők többségének pontossága ISO 4064 szabvány szerint a ,,B" osztályú követelmé­nyeknek felel meg. Néhány gyártó pontosabb, „C" osztályú mérőket is ajánl házivízmérés céljára. Ebből a szempontból tehát a mérők mind a vízszolgáltatók mind a fogyasztók igényeit egyformán kielégítik. — Az ajánlott mérőtípusok többségének műszaki és tartóssági paraméterei az ISO és az OIML elő­írásain túlmenően megfelelnek a Közös Piac ún. „Euronorin" követelményeknek is, amit a gyártók a műszereiken fel is tüntetnek. A legalkalmasabb mérők kiválasztása és a fo­gyasztók részére történő ajánlása éppen a rendkívül széles választék miatt jelent gondot. Az belátható, hogy valamilyen szempontok alapján el kell dön­teni melyik gyártótól származó ill. milyen típusú mérők beépítését javasolja a vízmű vállalat . A mérlegelés alapelve az lehet, hogy a mérés­technikai szempontból minden tekintetben kielé­gítő paraméterű mérők egy későbbi elektronikus adatfeldolgozó rendszer kiépítéséhez megfelelje­nek. Az elektronika, a távadatfeldolgozás fejlődése, és alkalmazása a vízmérés és számlázás területén is egyre erőteljesebb igény. Az elmúlt években, elsősorban a technikailag fejlettebb országokban, de hazánkban is néhány mintarendszert kidolgoz­tak. Az elsődleges cél minden esetben a vízmérő állásának az emberi szubjektivitástól mentes gépi leolvasása és rögzítése. Az elektronikusan rögzí­tett adatok további számítógépes feldolgozása már problémamentesen elvégezhető. Az ismertebb megoldások közös jellemzői a kö­vetkezők : — A vízmérő kiegészítése olyan elektromos át­alakítóval, amely a mérőturbina forgásával arányos analóg vagy impulzus jeleket állít elő. — Az elektromos jelek tárolása a helyszínen vala­milyen csoportosításban egy spec. kialakítású elektromos tárolóban. — A tárolt jelek időszakos kiolvasása, vagy vala­milyen ismert távadatátviteli módszerrel, egy központi helyre történő begyűjtése és feldolgo­zása. A gyakorlati megvalósítás során azokat a meg­oldásokat kell előnyben részesíteni, amelyeknél az átalakító utólag, a mérő megbontása, azaz a hitelesítés megszűnte nélkül elhelyezhető a mérő­ben. Ez a feltétel azért fontos, mert a vízmérő leolvasás és számlázás a háztartási mérők prognosz­tizált nagy tömegű elterjedése esetén csak automa­tizált módszerekkel lesz megoldható. További szempont lehet a mérő preferálásánál az a szolgáltatás, amelyet a mérőket szállító cég tehet, hogy vállalkozik a mérők szállításán túl­menően azok — felszerelésére, — javítására, újrahitelesítésére. 3.3. Leolvasás és számlakészítés A vízmérő leolvasás és számlázás ciklusát a fo­gyasztó alanyisága határozza meg. Lakossági fogy Tasztás keretén belül a Fővárosi Vízművek megkülönböztet állami tulajdonú, IKV kezelésű, továbbá társas és szövetkezeti tulajdon­ban lévő lakóépületek vízdíjelszámolási rendsze­rét. A mellékvízmérő szerelésére, a fogyasztások lakásonkénti elkülönítésére vonatkozó igény ezek­nél az épületeknél várható. 3.3.1. IKV kezelésű lakóházakba felszerelt mellék­mérők leolvasása, számlázási rendszere Az IKV lakóházak vízmérőit a jelenlegi gyakorlat szerint a Fővárosi Vízművek szakemberei két­havonként olvassák le és nyújtják be számláikat a kezelőnek. Abban az esetben, ha egy lakásbérlő mellékvíz­mérőiket) szereltet fel bérleményébe, akkor az is egyidőben kerül leolvasásra a ház fővízmérőjével. Természetesen előfordulhat, hogy a bérlő a fő­mérő leolvasásakor nem tartózkodik otthon, ebben az esetben ismételten meg kell kísérelni a vízmérő leolvasását. A víz- és csatornadíj számlázása a Fővárosi Vízművek saját számítógépes rendszeré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom