Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Tornóczky György–Nádasdy Gábor–Szalay Tibor–Szilágyi László–Pálhidy Attila: A felszínivíz-tisztítás technológiájának korszerűsítése a Keleti-főcsatorna Vízműnél

TORNOCZKY GY. cl al.: A felszínvizi-tiszlítás korszerűsítése. 101 A polialuminátok nagyobb derítési hatásfokát (az alumínium-szulfáttal szemben) az magyarázza, hogy a polialuminátok nemcsak az elektromos áttöltésben vesznek részt, hanem a lineáris szerkezetű humin-anyagokat térhálósítják, és ez a flokkulálásban is kedvező hatású. 3. Ózonos vízkezelés A kutatási eredmények és üzemeltetési tapasztalatok egyértelműen bebizonyították az ivóvízkezelésnél alkalmazott klórozás kedvezőtlen mellékhatásait. Abban az esetben, ha a nyersvízben szervesanyag-származékok is vannak, a klórozás hatására nemcsak íz- és szaganyagok, hanem mérgező vegyületek, köztük egészségre ártalmas klórozott szénhidrogének is keletkeznek. Fenti problémák miatt a nyugat-európai országokban áttértek az ózonos vízkezelés alkalmazására. Magyarországon szinte nincs hagyománya az ózonos kezelésnek, próbálkozások történtek, de üzemszerűen csak a Fővárosi Vízművek ráckevei telepén alkalmazzák vas- és mangán eltávolítására. A Keleti-főcsatorna Vízműnél a technológiai lehetőségeket megvizsgálva célszerűnek bizonyult az ózonos vízkezelés megvalósítása, ezzel feleslegessé vált az előklór alkalmazása. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete már korábbi kutatásában javasolta az ózon bevezetését Debrecen vízellátó rendszerében előforduló szerves mikroszennyezők csökkentésére. Az ózon adagolását a homokszűrés után végezzük, itt érhető el a legjobb hatásfokú felhasználás. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tökéletes tisztítás-technológia az ózonizálást követő szemcsés aktívszénszűrés lenne, mely pénzügyi lehetőségek miatt most nem valósulhatott meg, de további tervünkben szerepel. A Keleti-főcsatorna nyersvizének, több évtizedre visszanyúló paraméterei alapján, szakirodalmi adatokra, valamint nyugat-európai tapasztalatokra alapozva 2,0—2,5 g-ban határoztuk meg azt az ózonmennyiséget, ami 1 m

3 nyersvízre vetítve tisztítás-technológiánkban megfelelő. Az ózonizáló berendezés szállítására több cégtől kértünk ajánlatot, végül a TRAILIGAZ 7,3 kg/ó teljesítményű berendezését vásároltuk meg. Az ózonelőállítás és bekeverés teljes folyamatát számítógép vezérli. Elegendő megadni a kezelt víz elvárt maradék ózontartalmát, a számítógép vízmennyiségi és minőségi tényezők figyelembevételével minden részegységet vezérel. A Mélyépterv tervei alapján az ózongáz bekeverésére saját kivitelezéssel 700 m

3-es vasbeton szerkezetű medencét alakítottunk ki. A bekeverő medencébe kerámia-tányéros elgázosító juttatja be az ózont, ahol 8 perces kontaktidő, ezt követően pedig 6 perces tartózkodási idő biztosított, a legnagyobb vízműteljesítmény mellett is. A berendezés próbaüzemét 1988. októberében kezdtük meg, melyről kedvező tapasztalatokat szereztünk. Két éves használat után megállapítható, hogy az ízrontó anyagok eltávolításában nagy előrelépést jelent az ózon. A klórozott szénhidrogének mennyisége kloroformra számolva méréseink szerint 1 [j.g/1 körüli értékű, ami átlagosan mintegy 30-szoros csökkenést jelent (12. ábra). Esetünkben ózonálás mellett a klór adagolása teljesen nem küszöbölhető ki, mert hosszú távvezeték miatt kis mennyiségű biztonsági klórozás a technológia végén indokolt. A korábbi át• i r > ; í. I-.' í :r 5 jHt * m s I; I i V * K^-v; Í . f i i . fogadott víz derített víz szűrt viz 06 07 08 1988 09 10 11 12 01 1989 03 Ot 05 09 n 12 01 03 0506 07 06 09 1? 01 1990 1991 12. ábra. Az üzemelési körülmények és a képződött kloroform mennyisége KFCS vízműben 04 05 06