Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
6. szám - Szlabóczky Pál–Takács Sándor–Tatár Albert–Vukovich Ferenc–Tóth István: Mikroelemtoxikus nehézfém–szennyezők a Sajó–Hernád-völgyi talajvizekben
367 Mikroelem—toxikus nehézfém—szennyezők a Sajó—Hernád völgyi talajvizekben Szlabóczky Pál Mélyépterv 1051 Budapest, Vigadó tér 1. I Takács Sándor, Tatár Albert, Vukovich Ferenc Borsod-Abaúj-Zemplén m. Köjál, 3501 Miskolc, Bacsó B. u. 12. Tóth István KEVITERY, 3501 Miskolc, Katalin u. 1. Kivonat: A szerzők a Sajó ós Hernád völgyeinek egyesülése körüli, középső szakaszán talajvízvédelmi célú, toxikus nehézfémekre is kiterjedő vizsgálatokat végeztek 1984 ós 86 között. Öss zefoglaló feldolgozásukban képet kívánnak adni néhány vizsgált elem szeszélyes tér- és időbeli mozgásáról. Felhívják a figyelmet, hogy a nehézfémek mozgása a jó vízvezető, talajvíztároló rétegekben más, mint az eddig hagyományosan vizsgált szervetlen kémiai komponensek mozgása. Erre vonatkozóan részletesebb kutatásokat javasolnak. Kulcsszavak: Talajvízszennyezés, talaj vízproblémái toxikus nehézfémek, szennyezett talajvíz mozgása, iparvidékek 1. A vizsgálatok tárgya A Sajó- és a Hernád-völgyek egyesülése körüli közéjjső szakaszán, 1984—86 között több olyan talaj víz védelmi eélú vizsgálatot végeztünk, amelyek kiterjedtek az MSz—450 szerinti toxikus nehéz fémekre is. Ez adta a lehetőséget , hogy egy összefüggő feldolgozást készítsünk a Sajószentpéter—Bőes közötti területről. Feldolgozásunkban néhány ilyen elem feltűnően szeszélyes tér-, ós időbeli mozgásáról adunk képet. Ezzel arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a nehéz fémek mozgása, jó vízvezető talajvíztározó rétegekben, FEDO TALAJVÍZ TÁROZÓ FEKU 1. ábra. A nyomelem mozgás vázlata lényegesen eltérő, a hagyományosan vizsgált szervetlen kémiai komponensekétől (pl. ammónia, nitrát, szulfát, vas mozgásától). Az 1. ábrán vázoltuk a nyomelemek mozgásrendszerét, a talajvíz környezetében, naturális és antropogén hatásokra. A sémából megállapítható, hogy már az eredet és útvonal vonatkozásában is meglehetősen összetett a nehézfémek talajvízbe jutása. (A szervetlen-szerves komplexumok képződése ezt a folyamatot még tovább variálja, de ezzel most nem kívánunk foglalkozni.) 2. A vizsgálat módja A kutatási területeken létesült PVC csövezésű talaj vízfigyelő kutakból, kellő idejű szivattyúzás után, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat ill. Kelet-magyarországi Vizügyi Tervező Vállalat hidrogeológus mérnökei által szakszerűen vett mintákat a Borsod megyei KÖJÁL laboratóriuma vizsgálta atomadszorpciós módszerrel ill. néhány r mintát a Budapesti Kertészeti Egyetem ICP-módszerrel. A vizsgált minták száma több mint 150 db volt. 3. Feldolgozás, értékelés A 2. ábrán egybe dolgoztuk a vizsgált területek adatait Zn, Cd, Pb, tartalomra (Borsodsziráki Vízmű utánpótlási területe, Miskolc—szirmai kísérleti szv. iszap injektálás, drótgvári hulladéktároló,
