Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
2. szám - Dinka Mária: A Fertő üledékének szervesanyag-, nitrogén- és foszfortartalma
92 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1Í>!)1. 71. ÉVF., 2. SZAM A Fertő üledékének szervesanyag-,, nitrogénés foszfortartalma Dinka Mária MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Váerátót Kivonat: A vízi ökoszisztémák működésének megértéséhez nélkülözhetetlen az anyag- és energiaforgalom nyomon követése. Ezen folyamatokban igen fontos szerepet tölt be az üledék, melynek kutatása mindinkább előtérbe kerül. A Fertő különböző jellegű területeiről (nyílt víz, nádassal körbezárt belső tavak, öblök) származó üledékminták szervesanyag, nitrogén-, foszfortartalmát határoztuk meg, az üledókmag 1., 2., 3., 4., 5., 6—9., 10., 1 1 —14., 15., 16—19., 20., 21—24., 25. cm-es rétegeiből. Az üledék szervesanyag-tartalma 3—17%, a nitrogén tartalma 0,5—7,75 mg/g, az összfoszfortartalma 300—1000 ug/g között változik. Míg az összfoszfortartalom a felszíntől a mélyebb rétegek felé csökkenő tendenciájú, addig a szervesanyag- és nitrogóntartalom alakulásában eltérő tendenciák figyelhetők meg. A nádassal körülzárt belső tavak üledéke szignifikánsan nagyobb mennyiségben tartalmazza a vizsgált elemeket mint a tó nyílt vizének üledéke Kulcsszavak: Fertő, üledék, szerves anyag, nitrogén, foszfortartalom, eloszlás 1. Bevezetés A vízi ökoszisztémák működésének megértéséhez nélkülözhetetlen az anyag- és energiaforgalom nyomon követése. E folyamatokban igen fontos funkciót tölt be az üledék, amely elsősorban a lebontás színtere. Az itt felhalmozódó nagy szervesanyag-tartalmú üledék tápanyagforrásként szolgál a lebontást végző mikroorganizmusok és gerinctelen szervezetek részére, a lebontott, mineralizált anyagok viszont a vízi rendszer növényvilága számára szolgálnak tápanyag bázisul. Ilymódon az üledékben végbemenő folyamatok fontos láncszemei az eutrofizálódásnak, a vízminőség alakulásának is. A Fertő osztrák részének üledékéről annak ásványianyag összetételéről, tápanyagtartalmáról az utóbbi 15 évből számos információval rendelkezünk (Löffler 1979, Gunatilalca 1978, 1985a, 1985b). A magyar tórészre vonatkozóan alig 2—3 éve kezdtünk ilyen jellegű vizsgálatokat, egyúttal lehetőségünk nyílt néhány mintavételre az osztrák tórészen is. Célunk volt felmérni: — a magyarországi tórész különböző jellegű területein az üledék szervesanyag-, nitrogén- és foszfor-tartalmát, s ezek vertikális eloszlását; — az egész tóra vonatkozóan az üledék ezen elemeinek horizontális eloszlását, s ennek alapján a jellegzetes területek között meglevő különbségek kimutatását. 2. MINTAVÉTELI HELYEK 2.1. Belső tavak Ismeretes, hogy a Fertő tó feltöltődése során, a nádas terjedése egyre nagyobb területeket hódított el a nyílt víztől. E folyamat során egyes .. tórészek lefűződtek oly módon, hogy ezeket a nádas körbenőtte. Ezzel az egységes nyíltvízi területtel közvetlenül kapcsolatban nem álló, ún. belső tavak alakultak ki. E tavak minél távolabb kerültek a tó nyílt vizétől, annál kevésbé vannak azzal kölcsönhatásban, életfolyamataik, anyagforgalmuk attól független (Padisák 1983, 1984, Takáts 1984). Kapcsolat a tó nyílt vize és a belső tavak között leginkább szélsőséges időjárási viszonyok között jöhet létre. A tó nyílt vize csak igen erős, hosszan tartó északi szél hatására nyomulhat be ezekbe a belső tavakba, és a fordítottja is csak igen erős hosszan tartó déli szél hatására következhet be. 41-es mintavételi hely: Nagyherlakni tó (1,5 km hosszú, 0,5 km szóles). E—D irányú tengelye mentén vettük az üledék mintákat. (A 41/3 a tó É-i, a 4/1 a tó középső, a 41/2 a tó D-i részéből származik). 42-es mintavételi hely: Kisherlakni tó (közel kör alakú) az üledéket középen gyűjtöttük (1. ábra). 43-as mintavótelijhely: Oberlakni tó (közel kör alakú), középen gyűjtöttük az üledéket. 44-es mintavételi hely: Hidegségi tó, melynek ÉNy-i részéről származik a 44/2-es, DK-i részéről a 44/1-es minta. 45-ös mintavételi hely: Nagyhatártisztás, melynek É-i részéről származik a 45/2, D-i részéről a 45/l-es minta. 46-os mintavételi hely: Pitner sarok (szabályos négyzetalakú, mesterséges tavácska). A tó nyílt vizétől a legtávolabb eső belső tó, ezért izoláltsága igen nagyfokú, alacsony vízállás mellett nem megközelíthető. A mintákat a Ny—K irányú átló mentén a nádastól 5—6 m-re vettük 46/1 és 46/2 számmal. 2.2. Fertőrákosi öböl A tóval közvetlen kapcsolatban álló Fertőrákosi öblöt és a hozzá kapcsolódó részeket (1. ábra) a nádas még csak részlegesen zárta le, az öböl szűk bejáraton át, még közvetlen kapcsolatban van a tó
