Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
1. szám - Horváth Zsolt: Hulladéklerakók alatti rétegek szivárgási tényezőjének változása csurgalékvíz hatására
HORVÁTH ZS.: Hulladéklerakók alatti rétegek 47 talajokat könnyebb keverni, nedvesíteni, homogenizálni, bedolgozni, és kiszáradáskor kevésbé érzékenyek repedések kialakulására. 3. A csurgalékvíz szerepe a talaj, ill. talajszigetelő réteg szivárgási tényezőjének változásában A talajra jellemző tulajdonságok mellett a szivárgási tényezőt igen nagymértékben befolyásolják a talajba beszivárgó csurgalékvíz fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzői. A fentiek igazolására szolgál Dunn és Mitchell (1984) kísérlete, ahol ugyanazon a talajmintán csapvizet és desztillált vizet átszivárogtatva eltérő szivárgási tényezőt kaptak (5. ábra). 1-10 i -10 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 I d o (perc ) 5. ábra. A csapvíz és a desztillált víz hatása a szivárgási tényező változására (Dunn és Mitchell, 1984) Szivárgási tényező (cm/s) r\ ft... Cs Csurgolekviz — S Sterilizált csurgalékvíz \ 2% Montmonllonit ,Cs rA--, 5 4% Montmorillorut S —-.Cs Montmorillonit — "l~6 % Montni oriliog^t 32 % Montmorill opU 64% Hontmorillooit^ 0 1 2 3 4 5 6 7 Idö (hónap) 6. ábra. A montmorillonit-homok minták tényezőjének változása csurgalékvíz hatására (Cartwright et cd., 1977) Cs Csurgalékvíz S Sterilizált csurgalékvíz 2% Kaolin •Cs l\ \ \ fl % Kaolin 16% Kaolin Cs -S 32% Kaolin -S 64% L s Kaolin 3 Idö 4 5 (hónap) 7. ábra. Kaolin-homok minták szivárgási tényezőjének változása csurgalékvíz hatására (Cartwright et al., 1977) Szivárgási tényező ícm/s) Cs Csurgalékvíz S Sterilizált é csurgalékvíz \ 4% •Cs 16% illit — Cs 100% Homok 3 4 5 6 Idö (hónap) 8. ábra. Illit-homok minták szivárgási tényezőjének változása csurgalékvíz hatására (Cartwrigldt et al., 1977) A mikrobiológiai folyamatok, valamint az agyagásványtartalom szerepét vizsgálta Griff in és Shimp (1975). ők homok mintákhoz különböző százalékban montmorillonit, kaolinit és illit agyagásványokat kevertek (6—8. ábra); az így előállított oszlopokon ismert összetételű, eredeti állapotú csűrgalékvizet és sterilizált, tehát baktériummentes csurgalékvizet szivárogtattak keresztül. A csurgalékvizet a Chicago melletti 15 éve üzemelő Du Page County nevű kommunális hulladéklerakóból gyűjtötték. Az eredmények azt mutatták, hogy idővel a szivárgási tényező értékei csökkentek, méghozzá legjobban a 2—4 súlyszázalék agyagásvány tartalomnál. Jól mutatják továbbá a kísérletek azt is, hogy sterilizált, tehát baktériummentes csurgalékvíz hatására kisebb volt a szivárgási tényező csökkenése. A baktériumoknak tehát komoly szerep jut a talaj szivárgási tényezőnek alakulásában. A laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok eredményeit a terepi nagyminta kísérletek is igazolták. így Quigley et al. (1987) vizs-
