Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Csath Béla: Zsigmondy Béla szerepe a magyar vízfeltárásban

CSATH B.: Zsigmondy Béla a magyar vízíeltárásban 375 Zsigmondy Béla ivóvizet szolgáltató kutakon kívül Kőbányán ipari célokat szolgáló kutak sorozatát készítette különböző serfőzők és gyárak részére 1892-től. A kutakról pontosan összeállított zárójelentéseket készítetett rajzokkal kiegészítve. A sok vízkutató fúrás mellett kém (talajkutató) és hídpillér alapozással kapcsolatos fúrásokkal is foglalkozott Zsigmondy Béla, pl. a Fővámtéri Ferenc József híd pilléreinek alapozásához végzett fúrások. Itteni munkáiért kapta a Ferenc József lovagrend kitüntetést. Hasonlóképpen 1914-ben a Lánchídnál végzett talajfúrásokat . Zsigmondy Bélának egy alig ismert tevékenysége a Balaton tudományos tanulmányozásával kap­csolatos. Lóczi Lajos dr. kezdeményezte vállalko­zási munka keretében a tófenék lerakódások kuta­tására Zsigmondy Karajiáth Tivadarral együtt egy fúróhajót tervezett, melynek segítségével 17 helyen végeztek fúrást. E században a Zsigmondy-cég — miután Zsig­mondy Dezső (egy újabb unokatestvér) belépett az építési vállalatba — vízfúrásokat készített víz­művek, uradalmak és a MÁV részére is. Zsigmondy Béla az artézi kútfúrásaival hervad­hatatlan érdemeket szerzett, képességeit a saját területén ragyogóan érvényesítette. Tevékenységé­vel oly nevet szerzett, mely szélesebb körökben tetszésre talált és joggal elismerést nyert bel- és külföldön (Olaszország: Valle Gallare-ben, Auszt­riában, Moldáviában). Vízfúrást 433 esetben 36 120 méter mélységgel készített. Szakmai munkálkodása és tudományos munkája nem maradtak el társadalmi és közéleti szereplései sem. A ,,Fúrótechnikusok Egyesülete" (Bohrteehniker Versammlung) vándorgyűléseinek lelkes szervező­je, résztvevője és több alkalommal elnöke is volt, ahol a hazai vízbányászattal kapcsolatos előadá­sokkal öregbítette a magyar vízkutatás- és fúrás hírnevét, mint pl. az 1888-i bécsi, és az 1891 -i drez­dai, vándor gyűléseken. Az 1911 évi jubileumi ülés alkalmával kapta a Tecklenburg-emlékérmet. Zsigmondy Bélának nem emeltek emlékművet, nagysága az akarata erejében jelentkezett, neve mégis megérdemel annyi érdeklődést, hogy népé­nek tett szolgálat kiolthatatlan fénnyel ragyogva élje őt túl. Munkájáért elismerést kapott azon városokban, falvakban, ahol az egészségügy te­kintetében legtöbbet adhatott, egészséges, jó ivó­vizet biztosítva sok ezer és ezer ember számára. 1916. június 12-én, pünkösd hétfőjének hajnalán, életének 68. évében hunyt el Zsigmondy Béla Budapesten. A nagy magyar mérnököt édesapja, Zsigmondy Pál mellé temették a Kerepesi temető­ben lévő családi sírboltba. Paul Stein bécsi mérnök így emlékezett meg az elhunytról: ,,Zsigmondy Béla fő munkaterülete a mélyfúrási kutakkal való vízszerzés és a vízépítés volt, melyek fejlettségének magas foka Magyar­országon — nekünk nem magyaroknak — már 20 év előtt Budapesten a milléneumi kiállításon szembetűnt, s mély benyomást gyakorolt ránk a magyar mérnöki karnak ezen területen elért fejlő­dése. Ezen magyar mérnökök között az elsők közé tartozott Zsigmondy Béla is." A kézirat beérkezett: 1990. december 20. Közlésre elfogadva: 1991. július 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom