Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szentirmai Lászlóné–Szentirmai László: Karsztvízföldtani megfigyelések Dél-Mexikóban

366 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM indul és a járható szakasza a bemondás szerint kb. 2 km. A barlang levegője 25—26 °C és a páratartalom magas, így a barlangban szokatlan módon meleg van. A felszínt megközelítő hatalmas termek közül több már a felszínig felnyílt. Az egyik ilyen felszakadt barlangteremben felsőpleisztocén gerinces állatok csontjait ásták ki. A barlang falai és cseppkövei sok helyen vörösre színezettek. A barlangot régen a mayák menedék helyként, rituális áldozatai adományok elhelyezésére használták, valamint a barlang egyes részein felhalmozódott agyagot cserépedények készítéséhez termelték. 2.2. Palenque és környéke Gampechétöl délre fokozatosan megváltozik a táj, megszűnik a mészkő és egy hatalmas kiterjedésű mocsaras magas talajvízállásos tengerparti síkság következik (Tabasco medence). Ebből a síkságból hirtelen és meredeken emelkedik ki a Palenque-i a híres maya romvárost is körül ölelő karsztos hegyvidék, amely már a Déli Sierra Madre hegység részét képezi. A mészkő a kréta időszakban képződött (Maximovics G., 1963). A várost és környékét Mexikó smaragdjának is nevezik, mert trópusi klímája, magas és minden évszakban gyakori csapadéka, párás levegője miatt igen dús a növényzet, jellegzetesen őserdei. A mészkő terület domborzati formái tipikusan a trópusi karsztokra jellemzőek. Nagyon gyakoriak a kúp, ill. torony karsztvidékén uralkodó formák. A mészkövet sűrű növényzet borítja és a kőzet erősen karsztosodott. Sok helyen a mészkövet kéregszerűen 3—5 cm vastagságú édesvízi mészkő vonja be. A karsztforrások táplálta bővízhozamú patakok medrükben igen gyakran raknak le édesvízi mészkövet. így többek között a Palenque-i maya romvároson átfolyó Rio Otulum folyónál, valamint ennek egy mellékágában kialakult többlépcsős vízesésnél a Cascada Motiepánál. A Rio Otulum folyónál 6—7 egymás alatt következő 2—4 m magasságú édesvízi mészkő kiválás okozta vízesés sorozat figyelhető meg. Ennél sokkal látványosabb a Cascada Motiepai vízesés rendszer, ahol kis távolságon belül 35—40 mt esik a víz, miközben érdekes édesvízi mészkő kiválásokat hoz létre. A vízesés rendszer négylépcsős. Az első lépcső 8—10 m magasságú vízesés különböző függőleges irányítottságú édesvízi mészkő kiválásokkal. Ez alatt a víz már 15—20 cm gát magasságú látványos kis tetaráta medencék sorozatát hozta létre és ezeken átbukva lassan csörgedezik intenzív felhalmozódást okozva. A kiválás kemény és világos szürke színű. A patak medrét sűrű trópusi növényzet kíséri. Ez az előfordulás a trópusi karsztos területek egy látványos és érdekes megnyilvánulás formájának ítélhető. Átkelve a hegységen, közeledve a Csendes-óceánhoz, az éghajlat fokozatosan szárazzá válik. Megjelennek a kaktuszok és egyéb szárazságtűrő növények. A Csendes-óceánt kb. 15—30 km-es szélességben kísérő tengerparti síkságból meredeken kiemelkedő mészkő hegyek kopárak, illetve kaktusz erdők borítják. Egyes hegyoldalakon 7—8 egymás alatti forrásbarlang figyelhető meg. Egy-egy barlangnyílás közötti függőleges távolság 25—30 m-re becsülhető. E jelenségekből az egykori forrásokra, a karsztvízszint helyezetére és süllyedésének szakaszosságára lehet következtetni. A hegyek lábánál megfigyelhető abráziós teraszok azt jelzik, hogy egykor a karsztos hegyvidék peremi része alkotta a tengerpartot és a karsztvizek erózióbázisa pedig az Óceán volt. Irodalo m Garrett, W. E.: La Ruta Maya. National Geographic Magazinéi. 172. 1989.424—479. Maximovics, G. A. : Osznovi karsztovjegyenyija. Perm 1963—1969. Tom. I—II. Péczeli Gy.: A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó, Bp., 1984. Viczenik I).: Mexikó. Utikönyvek. Panoráma. Bp., 1983. A kézirat beérkezett: 191)0. március 19. Az átdolgozás beérkezett: 1990. július 15. Közlésre el fogadva: 1991. július 29. Observations on karst hydrogeology in South-Moxico Sajgó, Zs—Scheuer, Gy.—Szcntirinai, I.. (Ms)—Szoiiliiinai, I.. Abstraet: líeywords: SAJGÓ ZSOLT SCHEUER GYULA SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ The southern part of Mexico has acquired world fame by the monuments of the ancient indián cultures. These are, however, accompanied by features and phenomena in karst hydrogeology which well deserve the attention of the professionals interested. The vast karstified plains of the Yukatan Peninsula includes noteworthy caves and karst funnels, the cenote. Of these the Well of Sacrifices at Chichen Itza is the best known. In the surroundings of Palenque the forms typical of tropical karsts and the lime accumulating deposits of karst springs are to be mentionod, these being the sources of spectacular waterfalls and touristic attractions. Karst water, karst funnels, caves, freshwater limestone Szakmai munkásságának összefoglalóját a Hidrológiai Közlöny 1989. évi 5. számának 289. oldalán közöltük. Szakmai összefoglalója megjelent az 1988. évi 1. sz. 48. oldalán. Szakmai összefoglalójuk az 1990. évi 1. sz. 41 oldalán jelent meg. SZENTIRMAI LÁSZLÓ