Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
6. szám - Karkus Pál: Vízszállító nyomóvezeték gazdaságos átmérője
356 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM tekintsünk el, az összehasonlításokban hatása úgyis kiesik. Az osztási távolságra osztódik szét egy nyomásfokozó telep beruházási költsége. A már említett kétféle méretezési vízszállításra számított beruházási és konstans évi költségek a II. és III. táblázatókban találhatók. A beruházási költség minimumát és a hozzá tartozó csőátmérőt kiemeltük. Bejelöltük továbbá a minimumnál legfeljebb 5%-kal drágább megoldásokat is. II. táblázat Nyomóvezeték beruházási ós évi állandó költségei Vízszállítás 208,88 l/s Vezeték átmérő Áramlási veszteség in/km 100 in veszteségű vezetékhossz km Szivatytyútelep beruházás Vezeték beruháBeruházás együtt 111 i 1 1 i ó Ft/km 10 % évi állandó költség ezer Ft/km 350 16,71 5,98 6,89 2,85 9,74 974 400 8,46 11,82 3,48 3,15 6,63 663 450 4,28 23,36 1,76 3,46 5,22 522 500 2,46 40,65 1,01 3,73 4,74 474 550 1,61 62,11 0,66 4,04 4,70 470 000 1,01 99,01 0,42 4,32 4,74 474 650 0,65 155,85 0,27 4,62 4,89 489 100 0,45 222,22 0,19 4,90 5,09 509 III. táblázat Nyomóvezeték beruházási és évi ál himlő költségei Vízszállítás 18,89 l/s VezeÁram100 m ték lási veszteségű átméveszvezetékrő teség hossz mm m/km km 80 182,7 0,55 100 56,5 1,77 125 17,3 5,78 150 6,7 14,92 175 3,1 32,26 200 1,5 66,67 250 0,51 196,08 Szivutytyútelep beruházás BeruháVeze ték beru- zás házás együtt ni i 11 i ó Kt/kin 10 % évi állandó költség ezer Ft/kni 11,3(5 0,96 12,32 1232 3,53 1,08 0,41 0,19 0,09 0,03 1,15 1,31 1,50 1,69 1,88 2,19 4,68 2,39 1,91 1,88 1,97 2,22 468 239 191 188 197 222 A gazdaságossági számításban azonban az évi költség minimumát is keressük. Ennek a költségnek egyik összetevője konstansnak tekinthető, csak a csőátmérőtől függ, másik része a nyomásfokozó szivattyútelepek osztási sűrűségétől; a változó rész az áramfogyasztás és áramköltség függvénye. Konstansnak vettük fel a karbantartást, javítást, központi igazgatást, stb., mégpedig évente a beruházás 2%-ára. Tételezzük fel, hogy a beruházást teljes egészében bankhitelből (ez a közeljövő útja) valósítjuk meg konszolidált, inflációmentes viszonyok között. Inflációs hatás számításával ne bonyolítsuk a tisztánlátást. A hitelt szolid 5%-os kamattal tételezzük fel 20 év alatti törlesztéssel évi egyenlő részletekre (annuitásra) osztva; a 20. évben a kölcsönzött tőke és kamatos kamatai teljes egészében törlesztettek. Az annuitás ismertetése, képletei megtalálhatók például dr. Palotás L.: MÉRNÖKI KÉZIKÖNYV 1955. évi kiadása 1. kötetének 79. oldalán a 21. táblázatban és kísérő szövegében. Egységnyi tőke 20 év alatti törlesztése és 5% kamatos kamata esetén az annuitása 0,0802. .., kereken évi 8%. Ha ehhez hozzáadjuk a korábban ismertetett évi 2%-ot, akkor az első 20 évben az évi állandó költség a beruházás 10%-a, ez található a II. és III. táblázatok utolsó oszlopaiban. Az elektromos energia árát 1978. év táján a 3/1977. (XII. 29.) NIM—ÁH. rendelet szabályozta, 1. mellékletében a nappali és csúcs teljesítménydíj, továbbá a tényleges kVVh fogyasztás csúcs alatti díja, nappali és éjjeli díja található. A kWh utáni díjat 1979-ben emelték. A teljesítménydíj meghatározásánál a középfeszültségű vételezés I. változatát választottuk a magas kihasználási óraszám miatt, így előnyös a választás. A 2. mellékletben a cos fi felár található, mégpedig 0,9-nél 0, 0,8-nál +10%, 0,7-nél +20%. A rendeletben megállapították továbbá a nappal (06—21 óra, kivéve a csúcsot), az éjjel (21— 06 óra) és a csúcsidőszak (III—IX. hónapokban 18—21, X—II. hónapokban 16 3°—21 óra) időtartamát ós helyét a nap 24 óráin belül. Számításainkban a cos fi felárat +20%-nak vettük fel. A próbaszámítás részleteit mellőzve az adódott, hogy ha napi 20 órás üzemmel számolunk a nyári nagy fogyasztás idején, és a csekély tárolótér miatt a szivattyúzással kénytelenek vagyunk szorosan a fogyasztáshoz igazodni, tehát az esti csúcsban is van szivattyúzás (szünet éjjel), azaz tarifális szempontból a legkedvezőtlenebbet vállaljuk, akkor a fogyasztási egységár 1,15 Ft/kWh lett volna. Elegendő tárolótér birtokában a magas egységárú időszakban lehet üzemszünetet tartani, az elérhető kedvező egységár 0,87 Ft/kWh lett volna, a két szélsőség között 32% eltérés van. A cos fi = 0,7 javításával az egységár tovább mérsékelhető. A leírtakból érzékelhető, hogy 1978. év táján, amikorra a beruházási költségadataink vonatkoznak, 1 Ft/kWó körüli átlagos áramdíjat lehetett elérni. Megjegyezzük, hogy az áramdíj akkor is és egészen a cikk elkészültéig is folyamatosan dotált ár, nem tartható. Az 1985. I. 1-től érvénybe léptetett díjszabás szerint (IV/52/1984./ÁT. 51./ÁH. rend.) az előbbi számítást elvégezve két szélső értékül 2,74 és 2,12 Ft/kWh adódott, végül az 1989-re érvényes 105/1988./ÁSz. 39./ÁH. számú ármegállapítás alapján végzett számítás 3,12 és 2,33 Ft/kWh szélső értékeket adott. A cikk készítésének évében, 1989-ben az átlagos, kerekített áramdíj mintegy 3 Ft/kWh, még mindig dotált díj.
